(0 Szavazat)49 megjelenítés

A kisebbségi és az egyházi oktatásról egyeztetett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Bizottságának (RB) tagja február 14-én Brüsszelben Navracsics Tiborral, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosával. 

Utolsó frissítés: péntek, 2018 február 16

A tavaly november 30-án elfogadott Az iskolai és a felsőoktatás korszerűsítés című RB-jelentés mentén tartott megbeszélésre Borboly Csabát - aki jelentéstevőként részt vett a jelentés kidolgozásában - elkísérte Csák László szakértő is. Jelen volt Liz Thielen, a Régiók Bizottsága Európai Néppárti tagja és Doru Hobjilă, az RB Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás kutatás és kultúra (SEDEC) szakbizottságának képviselője, aki meghívta Navracsics Tibort az RB májusban esedékes plenáris ülésére.

Borboly Csaba először is elmondta, hogy örül, hogy részt vehetett ebben a munkában és a jelentés kidolgozásában, hogy erre felkérték, Csák Lászlónak is köszönhető. Viszonylag rövid idő állt a rendelkezésükre a véleményalkotáshoz, de több egyeztetést tartottak. Olyan témakörökre fókuszáltak, mint a kisebbségi helyzet és az egyházi oktatás, az elmaradott régiók felzárkóztatása, illetve hogy több támogatást kapjanak az iskolák, fejtette ki Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A felsőoktatáshoz való hozzáférés kapcsán Borboly Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzetű, periférikus vagy a legkülső régióból származó, illetve kisebbségi környezetből érkező diákok számára is biztosítani kell, az esélyeket pedig akkor lehet jobban érvényesíteni, ha ugyanezen csoportok számára elérhető közoktatás hatékonyabb és inkluzív lesz. Figyelembe kell venni a regionális és helyi jelentőségű egyetemek sajátos problémáit a finanszírozás tekintetében, beleértve a kisebb létszámmal működő kisebbségi felsőoktatást is, ahol a képzés megszűnése jelentős kulturális, közösségi vagy gazdasági kárt okozna. Az RB jelentése kiemeli azt is, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbségek nyelvén működő oktatási, képzési és adott esetben felsőoktatási intézmények esetében törekedni kell arra, hogy elkerülhető legyen a kisebbségi diákok oktatáshoz való hozzáférésének korlátozása, valamint olyan rendszereket kell biztosítani, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a bármilyen kisebbségi vagy EU-n belüli migrációs háttérrel rendelkező végzettek a továbbtanulásra és az elhelyezkedésre a többséghez hasonló lehetőségekkel rendelkezzenek. A romániai magyar kisebbség esetében ez az jelenti, hogy ne legyen például hátrány a diploma megszerzése után az állami szférához tartozó intézményekben való elhelyezkedés. A jelentés elismeri, hogy több tagállamban a vallási oktatási intézmények, csak úgy mint az egyházak és egyházi szervezetek által fenntartott oktatási, képzési és felsőoktatási intézmények hozzájárulnak az európai oktatáshoz és felsőoktatáshoz, ezért nem szabad ezeket hátrányosan megkülönböztetni. Ezzel kapcsolatosan Borboly Csaba a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel való egyeztetés nyomán beszámolt a biztosnak a Szövetség sikeréről a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében, ugyanis február 7-én a román parlament megszavazta az iskola újraalapításáról szóló, az RMDSZ által kidolgozott törvényt. Navracsics értékelte az RMDSZ erőfeszítéseit a tanintézet ügyében, és gratulált az elért eredményhez. Az oktatásnak és a képzésnek hirdetnie kell a toleranciát és az EU alapértékeit, köztük a kisebbségekhez tartozók jogainak a tiszteletben tartását. A megbeszélésen terítékre került az is, hogy a kevésbé fejlett régiókban az oktatás és szakképzés fejlesztésére több forrást kell biztosítani, ugyanis az elsődleges cél ezeknek a régióknak a felzárkóztatása. 

Annak ellenére, hogy az oktatáspolitika tagállami hatáskör, erősíteni kellene az uniós intézmények szerepét a regionális oktatás fejlesztésében, ebben nagy szerepet tud játszani a Régiók Bizottsága – fejtette ki Csák László szakértő.

Nagyon odafigyelnek arra, hogy a Bizottság egyetlen kezdeményezése se sértse a szubszidiaritás elvét, mondta Navracsics Tibor. A digitális oktatás akcióterve, a kulcskompetenciák fejlesztése kifejezetten azt célozzák, hogy az oktatás fejlesztésében jobban részt vegyenek a tagállamok, tette hozzá. Az európai biztos azt mondta, ami az intézményi együttműködést illeti, nagyon szívesen együttműködik a Régiók Bizottságával. Az oklevelek kölcsönös elismerését májusban vitatja meg az Európai Bizottság, számolt be Navracsics Tibor, illetve egyetértett azzal, hogy újra kell gondolni a bolognai oktatási rendszert.

Az egyeztetéssel egyidőben adta ki a Régiók Bizottsága sajtóközleményét, amelyben aggodalmát fejezi ki, hogy a kohéziós politika 2021-től sokkal kevesebb pályázati forrásból működne a fejlett tagállamok elképzelése szerint. Ugyanerről Borboly Csaba és Navracsics Tibor egyetértéssel azt állapították meg, hogy esélyegyenlőségről és európai szolidaritásról csak akkor lehet beszélni, ha a kevésbé fejlett régiók az eddigieknél nem kevesebb, hanem nagyságrenddel több támogatást kapnak az oktatási infrastruktúra fejlesztésére.

Navracsics Tibor felajánlotta támogatását és segítségét a Hargita megyei integrált oktatásfejlesztési program megvalósításához.

A megbeszélés után Borboly Csaba élő bejelentkezésben számolt be a találkozóról:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/1509859579061420/

Brüsszel, 2018. február 14.