(0 Szavazat)64 megjelenítés

A romániai magyar többségű önkormányzatok egyfajta sajátosságának nevezhető az, hogy nem várhatnak a bukaresti kormányra a turisztikai fejlesztés terén, hanem cselekedniük kell – mondta Becze István megyei tanácsos július 20-án Tusványoson, a Magyar Turisztikai Ügynökség sátrában megrendezett Magyar szemmel Székelyföld mint desztináció című beszélgetésen, amelyet Hargita Megye Tanácsa szervezett a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulással együtt. Részt vett még Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, Mezey Zsolt, a Hargita társulás igazgatója, aki a vitát moderálta, Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, László Endre, a Székelyföldi TDM klaszter elnöke, Korodi Szabolcs, a Csomád–Bálványos rendezési tervét készítő cég ügyvezetője, Ördög Ottilia a Székelyek Manchesterben – Góbéfest esemény szervezőinek képviseletében, valamint Bánffy Farkas, a Magyar Turisztikai Ügynökség székelyföldi megbízottja.

Utolsó frissítés: péntek, 2017 július 21

Becze István arról beszélt, mi az önkormányzatok és a fejlesztési társulások szerepe a turizmusfejlesztésben, és ezt milyen mértékben vállalják, illetve vállalhatják. Főként az alapinfrastruktúra kiépítésében tehetnek többet. Elsősorban a magyarországiakra fókuszálnak Hargita megyében, azzal a célkitűzéssel, hogy minden magyarországi életében legalább egyszer eljusson Székelyföldre, összhangban a magyar kormány diákoknak szóló programjával. A négy székelyföldi aldesztinációból három Hargita megyében található: a Hargita-hegység, Csomád–Bálványos és Sóvidék, utóbbi kettő átnyúlik a szomszédos megyébe, Kovásznába, illetve Marosba, mutatott rá Becze István. Ezekben – akárcsak a negyedik aldesztinációban, Háromszéken – „élményígérettel” várják a vendégeket: jellegzetes gasztronómiával, fürdőhelyekkel, túraösvényekkel, télen sípályákkal. Tusnádfürdőn nemzetközi szintű triatlon- és siklóernyőversenyeket rendeznek, az aktív turizmus dominál, hívta fel a figyelmet Korodi Szabolcs. Háromszék pedig a kúriák földje, az úgynevezett nemesi turizmust helyezik előtérbe, 2017 pedig a turizmus éve Kovászna megyében, hangzott el.

A beszélgetésen székelyföldi statisztikákról is szó esett, Grüman Róbert Kovászna megyei alelnök elmondta, hogy 2012 és 2016 között Hargita és Kovászna megyében 54 százalékkal nőtt a turisták száma, míg az országos arány 43 százalék. Az is elhangzott, hogy a hivatalos adatok szerint mindössze tíz százalék a külföldi vendégek aránya a térségben, de ennél a valóságban több lehet, mivel sokan rokonoknál vagy barátoknál szállnak meg, nem regisztrált szálláshelyen, így ők nem jelennek meg a statisztikákban. Tavaly egyébként a három székelyföldi megyében 8–11 százalékos növekedést regisztráltak, és Hargita és Kovászna megyében az idei év első hónapjában tartották ezt az ütemet, tudtuk meg László Endrétől, a Székelyföldi TDM klaszter elnökétől, aki azt is elmondta, hogy készül a Székelyföldi Turisztikai Értéktár.

Bánffy Farkas kijelentette, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség nem csak Székelyföldben, hanem Kárpát-medencében gondolkodik, az összmagyarság szempontjából. A Nyugat felé nyitás kérdésére is hangsúlyt helyeztek a beszélgetőpartnerek, Ördög Ottilia pedig elmondta, hogy a manchasteri Góbéfest nyomán csereprogram jön létre, azt tervezik, hogy angol művészeket hoznak el Székelyföldre.

A turisztikai desztinációt nem kijelölni szokták, az létezik, szögezte le Guller Zoltán, aki szerint Székelyföld egyértelműen idegenforgalmi célpontnak tekinthető, és óriási lehetőségek előtt áll. Ezért minél több mosolygás kell, bátorságra biztatta a székelyföldieket.

Csíkszereda, 2017. július 20.