Laudáció
Nyisztor Tinka Pusztinában született, abban a Tázló menti csángómagyar faluban, ahol a templom oltárképén még Szent István, első magyar királyunk látható, amint a koronát Máriának nyújtva, a magyarok népét és országát Boldogasszony oltalmába ajánlja. A pusztinaiak érdeme, hogy a moldvai katolikus püspökség magyarellenes intézkedései ellenére sikerült megőrizniük templomuk védőszentjét, és a hajdani öt falu közül (Herló, Kickófalva, Magyarfalu, Szőlőhegy) ma már egyetlenként tarthatták meg templomukat a nagy királyunk oltalmában.
Nem véletlen tehát, hogy Szent István nevét viseli az az egyesület is, amelyet Nyisztor Tinka hozott létre, és amelynek középpontjában a magyar nyelvű vallásgyakorlatért vívott küzdelem áll. Az egyesületet 2010-ben jegyezték be, de Nisztor Tinka „küzdelme” azért, hogy a magyar nyelvet az egyházi liturgiában használható nyelvként elismerje a jászvásári püspökség, már a 90-es évek elejétől tart.
Önként vállalt küldetését, harcát folytatta akkor is, amikor előbb Sepsiszentgyörgyre, majd később Budapestre került. Szentgyörgyön alapító tagja volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének, egyik elindítója a Csángó Újság folyóiratnak, Budapestről pedig rendszeresen hazajárt, hogy tudásával és tapasztalatával segítse falus- és nemzettársait: kéréseket írt, aláírásokat gyűjtött, meghallgatásokat kért mind a püspökségen, mind a pápai nunciusnál, Vatikánba zarándokolt, hogy kérésüket előterjesszék.
Közben, de nem mellékesen elvégezte Budapesten a néprajz szakot, ahol rátalált fő kutatási területére, a moldvai magyarok táplálkozásának néprajzára. Külön érdeme, hogy meghatározta e téma legfontosabb ismérveit, elemeit, rávilágított arra, hogy e népcsoport táplálkozáskultúrája Közép-Európa századokkal korábbi étkezési szokásainak maradványa. Elsőként doktorált moldvai csángómagyarként, disszertációját szintén ebből a témából írta és védte meg.
Az egyetem elvégzése után hazakerült szülőfalujába. A Szent István Egyesület létrehozása után, ennek keretein belül valósítja meg hagyományőrző programjait, részt vesz az oktatási programban. Nemrég megalakította a Szent István gyermekei imacsoportot is, melynek tagjai rendszeresen találkoznak, énekeket, imákat tanulnak, készülnek a búcsúkra, zarándoklatokra. Nyomtatott imafüzetet adott ki a magyar imádságok népszerűsítéséért, emlékművet állíttatott a falu alapításának évfordulójára, tájházat hozott létre, ahol előadásokat tart a helyi kultúráról.
Hosszan sorolhatnánk még Nyisztor Tinka érdemeit, itt csak a legfontosabbakat próbáltuk számba venni, de ezekből is kirajzolódik annak a moldvai csángómagyar értelmiséginek a portréja, aki tanulmányai végeztével, felelősségének tudatában hazatért szülőföldjére, hogy minden tudását és tapasztalatát kamatoztathassa, és hasznára legyen népének.
Mirk Szidónia Kata
Oklevél
Sajtóközlemény
Idén a csángóvidéken zajló magyar oktatásé volt a főszerep
A XVI. Csángó Napon kiosztották Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjait
Borbáth Erzsébet nyugalmazott pedagógust, Halász Péter néprajzkutatót, Duma István András moldvai csángó magyar költőt, Ferencz Gabriella pedagógust és dr. Nyisztor Tinkát, a néprajztudományok doktorát tüntette ki idén Kájoni János-díjjal Hargita Megye Tanácsa. A díjak ünnepélyes átadására a Csíkszeredában megtartott XVI. Csángó Napon került sor, amelyet a magyar nyelv napja tiszteletére tartottak a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében november 12-én. A díjazottakat Rácz Árpád megyei tanácsos jelentette be, illetve átnyújtotta a díjakat. A kitüntetéseket a Jelentés a nyelvi határról című ünnepi műsor keretében adták át.
A rendezvénysorozat ünnepi szentmisével kezdődött a Millenniumi templomban.
A magyar nyelv napja a közfigyelmet igyekszik ráirányítani a magyar nép szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvre. 2009 óta április 23-án ünnepelik, 2011-től november 13-án. Hargita megye elsőként csatlakozott Erdélyből, Romániából a kezdeményezéshez – megelőlegezve a parlament által elfogadott, e napot törvényesen szentesítő jogszabályt –, eseményt szervezte e nap köré, olyan személyiségeket díjazva, akik sokat tettek és tesznek a magyar nyelv használata, tisztaságának megőrzése, kulturális és kommunikációs szerepének megőrzése és szélesítése érdekében. Idén a csángóvidéken zajló magyar oktatásra helyezték a hangsúlyt, ugyanis az itt élők soha nem éltek magyar állami keretek között – tehát nem tapasztalták meg azt, hogy a magyar nyelv a hivatalok, az adminisztráció, az egyházi élet nyelve is lehet, magyar nyelvű oktatásban pedig a Groza-kormány idején részesültek, nagyon rövid ideig. Lelkes önkéntesek, helyi és más vidékekről érkezett fiatalok segítségével szervezik a hivatalos oktatásban az opcionális magyarórákat és délutáni alternatív oktatásban a magyar nyelvű foglalkozásokat. Ezzel párhuzamosan Erdélyben, Székelyföldön – s kiemelten Csíkszeredában – a felső tagozaton és a középiskolákban tanulnak moldvai magyar fiatalok, hangzott el az eseményen.
Borbáth Erzsébet nevéhez a csángó fiatalok erdélyi oktatásának megszervezése kötődik, az általa vezetett József Attila Általános Iskolában fogadtak első alkalommal itt, magyar nyelven tanulni szándékozó moldvai fiatalokat, tanítványai közül sokan pedagógusként, más területen tevékenykedő értelmiségiként tértek vissza szülőfüldjükre. Halázs Péter néprajzkutató Magyarországról költözött a csángó vidékre, s úgy tanulmányozza e tájegység lakóinak népéletét, hogy ő maga is részese. Ez növeli munkájának hitelességét. Duma István András önerőből alapított iskolát Klézsén, ahol magyar nyelven folyik az oktatás és a különböző gyermekfoglalkozások. Ugyanakkor irodalmi munkásságával – öt kötete jelent meg, valamennyi szorosan kötődik népcsoportjához – művelődésszervező és intézményteremtő tevékenységével – létrehozta a Szeret-Klézse Alapítványt, azon belül pedig a Klézsei Magyar Házat és a Petrás Incze János Tájmúzeumot – közösségének kovásza. Ferencz Gabriella a Csíkszeredában tanuló csángó fiatalokat szervezi közösségbe, biztosítja számukra az otthon melegét és a család szeretetét, segítve őket tanulmányi előmenetelükben. Dr. Nyisztor Tinka etnográfus – aki nem tudott jelen lenni az ünnepségen - a moldvai Pusztinából származik, ma is ott él. Közben a magyarországi Eötvös Lóránd Tudományegyetemen doktorált néprajzból, szakterülete a moldvai magyarok táplálkozási szokásai, hangzott el a kitüntetettek munkásságának bemutatása.
Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjat azoknak a személyeknek adományozza, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Az est csángó táncházzal ért véget a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Csíkszereda, 2017. november 12.