Laudáció
Köllő Ferenc csíkszeredai zenetanár, karmester. Míg a tanárok jelentős hányada tanórák után „leteszi a lantot”, Köllő Ferenc folytatja a nevelői-népnevelői munkát: partitúrákat ír, vezényel, zenekarokat vezet…, mindenáron igyekszik megszerettetni a minőségi zenét, s annak népszerűsítésére törekszik. Ily módon ő is közösségének kovácsa, a történések alakítója.
Sarány István szerkesztő-újságíró, 2006
Köllő Ferenc 1951. március 10-én született Gyergyóditróban. Kisgyerek korától a zene vonzáskörében és bűvöletében él és nő fel. Édesapja, apai nagyapja és több nagybátyja is kitűnő kottaismerő hangszeres. Édesapja Hargita megyében több fúvószenekart is vezet. Kisiskolásként Marosvásárhelyre kerül a Művészeti Líceumba, ahol hegedűt, majd később nagybőgőt tanul. Vakációkban otthon besegít a különböző zenekaroknak, és megtanul játszani minden rézfúvós hangszeren is.
Zenei tanulmányai fejezése után 1974-ben Csíkszeredába kerül, ahol a Városi Művelődési Ház zenei szakirányítója lesz. Kórust vezet, irányítója a művelődési ház népi és esztrádzenekarának, ugyanakkor tagja a város zenetanáraiból alakult kamarakórusnak és kamarazenekarának. 1981-től a Tanulók Háza zenetanára lesz, és ifjúsági fúvószenekart szervez, illetve vezényel, azonkívül blockflöte-kamaraegyüttest is alapít. 1981 és 2001 között oktatja és vezényli a Matematika-Fizika Líceum – ma Márton Áron Főgimnázium – Leánykórusát (kórusait). 1981–1991 között karnagya a városi Szakszervezeti Fúvószenekarnak, ugyanakkor alapító tagja a Kájoni Régizene Együttesnek is. 1990-től 2005-ig a Nagy István Művészeti Líceumban nagybőgő szakon tanít, és dirigálja a líceum vegyes karát és zenekarát. 1990-ben ő indítja el és 15 évig vezényeli a Csíksomlyói Kegytemplomban minden év december 26-án tartott karácsonyi hangversenyeket. Vezénylésével szólalnak meg először Csíkszeredában olyan vokálszimfonikus művek, mint M. Haydn: Nunc Dimittis; Vanhal: Te Deum Laudamus; Vivaldi: Gloria; Handel: Messiás stb. 2005-től a Hargita Megyei Művészeti Népiskola tanára lesz, ahol alapító tagja, szervezője és hangszerelője az iskola címzetes és betanító zenetanáraiból alakult kamarazenekarának.
2005-ben a Csíkmadarasi Fúvószenekar oktatására és vezénylésére kérik fel, amelyet rövidesen a nemzetközi szinten is jegyzett fúvószenekarok sorába és szintjére emel. Ugyanebben az évben Csíkszentimrén alakul fúvószenekar, amelyet szintén ő dirigál. 2009 őszétől a Csíkkozmási Tuzson János Fúvósegylet karnagya, amely együttes öt év alatt nemzetközi szintre és hírnévre tett szert. 2012-től zenei irányítója és szervezője az Alcsíki Kistérségi Társulat védnökségével és anyagi támogatásával kivitelezett Csíkszentmártoni Fúvóstábornak.
Köllő Ferenc nemcsak oktat és vezényel, hanem harmonizál, hangszerel, partitúrákat-átiratokat készít különböző zenekaroknak, ezenkívül saját szerzeményei, népdalfeldolgozásai is fémjelzik sokrétű alkotói, előadói és karmesteri tevékenységét. Eddigi tevékenysége alatt több mint ezer fellépést, koncertet tartott az általa vezetett együttesekkel különböző helyi, megyei, országos és nemzetközi fesztiválokon, versenyeken.
Ezenkívül több szakmai tanulmányt és szakdolgozatot közölt különböző kiadványokban.
Zenei tevékenységéért 1998-ban Csíkszereda város polgármestere Pro Urbe díjjal, 2006-ban a Magyar Művészetért Kuratórium (Budapest) Bartók Béla-emlékdíjjal tünteti ki.
2011-ben a kulturális élet területén kifejtett tevékenységéért az RMDSZ Csíkszékért Díját kapja.
2014-ben a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Dalszövetség a fúvószenekarok szervezésében és oktatásában kifejtett művészeti munkásságáért a Rónai Antal-díjat adományozza Köllő Ferenc karnagynak.
Köllő Ferenc zenei munkásságát a precizitás, a szakma iránti alázat és magas művészi igényesség jellemzi.
Lászlófy Pál-István
Oklevél
Sajtóközlemény
Példaértékű tevékenységeket díjazott Hargita Megye Tanácsa
A döntéshozó testület megtartotta idei utolsó soros ülését
Díjazással egybekötött ünnepélyes ülést tartott Hargita Megye Tanácsa december 22-én a csíkszeredai megyeházán. A soros ülés napirendjéről való szavazás előtt kitüntették azokat a személyeket, akik kiemelkedően tevékenykednek valamilyen szakterületen, illetve a megye legügyesebb gazdáit.
Kájoni János-díjat kapott Köllő Ferenc zenetanár, Lövétei Lázár László költő, műfordító, szerkesztő és Kelemen Erzsébet, a székelyudvarhelyi Boróka Néptánccsoport vezetője. A Kájoni János-díjat a megyei tanács azoknak a személyeknek adományozza, akik a kultúra, irodalom, a művészetek területén alkotnak maradandót.
A laudációban elhangzott Köllő Ferenc népnevelő munkájának méltatása, Lövétei Lázár Lászlóról pedig, hogy ez a díj csupán megerősíti az eddigi szakmai elismeréseket. Kelemen Erzsébetet a kitartás, az önzetlenség megtestesítőjeként jellemezték.
Az egyházi képviselők kitüntésére szolgáló Márton Áron-díjat ez alkalommal Lőrinczi Lajos csehétfalvi unitárius esperes és Kászonból Veress Sándor atya vehették át. Lőrinczi Lajosnak lelkészi munkája mellett közösségépítő tevékenysége is kiemelkedő, Veres Sándor nevéhez pedig az iskolások támogatása, illetve beruházások sora kötődik.
A Mihai Eminescu-díjjal Pop Dobrean Maria Cristina romántanárt díjazták oktató tevékenységéért, amely a közösségre is rányomja bélyegét.
Hargita Megye Tanácsa a fiatalokat Heuréka Díjjal tünteti ki, ezt december 22-én Bustya Attila drón világrekorder vehette át. Mint elhangzott, a fiatal mérnöknek köszönhetően vált Csíkszereda a drónok fővárosává.
A díjazásról készült további fotók megtekinthetők az alábbi linken:
https://www.facebook.com/pg/hargitamegye/photos/?tab=album&album_id=1808499202507143
Ez alkalommal díjazta Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete a mintagazdákat is. Ezzel a jó példákat szeretnék népszerűsíteni, hiszen a mintagazda program a bizonyítéka annak, hogy itthon is meg lehet élni, ismertette Márton István, az egyesület vezetője.
December 22-én öt mintagazdát díjaztak, a karcfalvi Bartalis Attilát állattenyésztésért, a tekerőpataki Bálint Attilát tejfeldolgozásért, a kobátfalvi Deák Dénest takarmánytermesztésért, a gyergyóremetei Ferencz Csibi Pétert a modern felszerelésekkel működtetett családi gazdaságért, illetve a csíkszenttamási Kozma Vilmost zöldségtermesztésért.
– Mindannyian büszkék vagyunk a díjazottak teljesítményére, és ezeket a jó példákat láthatóvá kell tenni. Ezt kívánja szolgálni Hargita Megye Tanácsának kitüntetése – mondta Borboly Csaba megyeelnök.
Az év utolsó soros ülésén költségvetés-módosításról döntött a tanács alintézménye, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kifizetései, projektek finanszírozása, illetve a közösségi fejlesztési társulásoknak fizetendő tagdíjak függvényében.
Az ülésen Borboly Csaba ismertette, a korábbi tanácsülésen a költségvetésbe befoglalt, a kormány által a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznak kiutalt 2,6 millió lejből több mint két millió lej kifizetését elfogadta a minisztérium. Tegnap is érkezett műszer Németországból, ennek értéke 470 ezer lej, aminek kifizetését, remélik, hogy szintén elfogadja a minisztérium, mondta a megyeelnök, ha nem, a megyei tanács meghitelezi a kifizetést.
Átvesz Csíkszentsimonban egy területet a megyei tanács, erre a hulladékgazdálkodási projekthez van szükség. A megyei tanács átvállal bizonyos költségeket a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központtól, erre szükség van a gyerekek, a közösségi célok érdekében, hangsúlyozta előterjesztésében Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az orvos lakások kedvezményes bérbeadásáról is szavaztak, ennek célja a jó szakemberek idevonzása, és az egészségügyi ellátás folyamatos fejlesztése.
Csíkszereda, 2017. december 23.