Laudáció
Moldvai Csángómagyar Oktatási Program – ez a hivatalos neve annak a programnak, amelynek révén magyarul – vagy magyarul is – tanulhatnak a moldvai magyar gyermekek a moldvai falvakban és Erdélyben. Csíkszereda a Moldván kívül tanuló moldvai magyar diákok központja, itt működik a Csángó Továbbtanulók Közössége. Azok a diákok, akik ebbe a közösségbe tartoznak, már túl vannak általános iskolai tanulmányaikon, középiskolába járnak, s közülük azok, akik érdeklődést és hajlandóságot mutatnak a felsőfokú tanulmányok végzésére, megkapják a kellő tudást, hogy álmukat beteljesítsék.
Ezek a gyermekek bentlakók – azaz kiszakadtak az otthon melegéből. Az iskola információkkal, tudással vértezi fel őket elsősorban, a gyermek alakulásához, felelős felnőtté való fejlődéséhez azonban ennél sokkal többre van szüksége: a közösségi tudás – amit hagyománynak szoktunk nevezni – megszerzése, az erkölcsi értékrend elsajátítása, a közösségi normarendszer megismerése és tiszteletben tartása. No meg sok szeretetre, törődésre, odafigyelésre. Mindezt elsősorban a családtól, a szűkebb közösségtől szokta megkapni a gyermek, karöltve az iskolával, a pedagógusokkal.
A Csíkszeredában élő, bentlakó moldvai magyar fiatalok ugyanolyan körülmények között tanulnak, mint idevaló társaik. Az otthon melegét, az anya gondoskodó szeretetét, az apa féltő szigorát azonban pótolnia kell valakinek hét közben, hogy a gyermek ne érezze magát elhagyatottnak, hogy legyen egy biztos pont, ahová bármikor visszatérhet, ahová minden örömével és bánatával fordulhat mindenkor.
Ilyen biztos pont Ferencz Gabriella, a csíkszeredai Csángó Továbbtanulók Közösségének vezetője. Ha kell, féltő anyjuk, megértő barátnőjük vagy atyai szigorral fellépő nevelőjük, tanulásban és lelki bajokban segítőjük. Olyan, mint egy gondos anya: mindent tud a gondjaira bízott serdülőkről, családjukról, örömükről és bánatukról. Figyelemmel követi a gyermekek tanulmányi előmenetelét és testi-szellemi-lelki fejlődését.
Bár gyermekei a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program részesei, okkal-joggal mondhatnánk, hogy nevelési program részesei, ugyanis az oktatás csak része a nevelésnek. Az oktatók munkája pótolhatatlan, a nevelőké nélkülözhetetlen.
Ezzel a tevékenységével érdemelte ki a gondjaira bízott gyermekek szeretete és ragaszkodása mellett a jeles előd, Kájoni János nevét viselő díjat Ferencz Gabriella. Legyen ez a díj eddigi munkájának elismerése, további ténykedésének serkentője!
Sarány István
Oklevél
Sajtóközlemény
Idén a csángóvidéken zajló magyar oktatásé volt a főszerep
A XVI. Csángó Napon kiosztották Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjait
Borbáth Erzsébet nyugalmazott pedagógust, Halász Péter néprajzkutatót, Duma István András moldvai csángó magyar költőt, Ferencz Gabriella pedagógust és dr. Nyisztor Tinkát, a néprajztudományok doktorát tüntette ki idén Kájoni János-díjjal Hargita Megye Tanácsa. A díjak ünnepélyes átadására a Csíkszeredában megtartott XVI. Csángó Napon került sor, amelyet a magyar nyelv napja tiszteletére tartottak a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében november 12-én. A díjazottakat Rácz Árpád megyei tanácsos jelentette be, illetve átnyújtotta a díjakat. A kitüntetéseket a Jelentés a nyelvi határról című ünnepi műsor keretében adták át.
A rendezvénysorozat ünnepi szentmisével kezdődött a Millenniumi templomban.
A magyar nyelv napja a közfigyelmet igyekszik ráirányítani a magyar nép szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvre. 2009 óta április 23-án ünnepelik, 2011-től november 13-án. Hargita megye elsőként csatlakozott Erdélyből, Romániából a kezdeményezéshez – megelőlegezve a parlament által elfogadott, e napot törvényesen szentesítő jogszabályt –, eseményt szervezte e nap köré, olyan személyiségeket díjazva, akik sokat tettek és tesznek a magyar nyelv használata, tisztaságának megőrzése, kulturális és kommunikációs szerepének megőrzése és szélesítése érdekében. Idén a csángóvidéken zajló magyar oktatásra helyezték a hangsúlyt, ugyanis az itt élők soha nem éltek magyar állami keretek között – tehát nem tapasztalták meg azt, hogy a magyar nyelv a hivatalok, az adminisztráció, az egyházi élet nyelve is lehet, magyar nyelvű oktatásban pedig a Groza-kormány idején részesültek, nagyon rövid ideig. Lelkes önkéntesek, helyi és más vidékekről érkezett fiatalok segítségével szervezik a hivatalos oktatásban az opcionális magyarórákat és délutáni alternatív oktatásban a magyar nyelvű foglalkozásokat. Ezzel párhuzamosan Erdélyben, Székelyföldön – s kiemelten Csíkszeredában – a felső tagozaton és a középiskolákban tanulnak moldvai magyar fiatalok, hangzott el az eseményen.
Borbáth Erzsébet nevéhez a csángó fiatalok erdélyi oktatásának megszervezése kötődik, az általa vezetett József Attila Általános Iskolában fogadtak első alkalommal itt, magyar nyelven tanulni szándékozó moldvai fiatalokat, tanítványai közül sokan pedagógusként, más területen tevékenykedő értelmiségiként tértek vissza szülőfüldjükre. Halázs Péter néprajzkutató Magyarországról költözött a csángó vidékre, s úgy tanulmányozza e tájegység lakóinak népéletét, hogy ő maga is részese. Ez növeli munkájának hitelességét. Duma István András önerőből alapított iskolát Klézsén, ahol magyar nyelven folyik az oktatás és a különböző gyermekfoglalkozások. Ugyanakkor irodalmi munkásságával – öt kötete jelent meg, valamennyi szorosan kötődik népcsoportjához – művelődésszervező és intézményteremtő tevékenységével – létrehozta a Szeret-Klézse Alapítványt, azon belül pedig a Klézsei Magyar Házat és a Petrás Incze János Tájmúzeumot – közösségének kovásza. Ferencz Gabriella a Csíkszeredában tanuló csángó fiatalokat szervezi közösségbe, biztosítja számukra az otthon melegét és a család szeretetét, segítve őket tanulmányi előmenetelükben. Dr. Nyisztor Tinka etnográfus – aki nem tudott jelen lenni az ünnepségen - a moldvai Pusztinából származik, ma is ott él. Közben a magyarországi Eötvös Lóránd Tudományegyetemen doktorált néprajzból, szakterülete a moldvai magyarok táplálkozási szokásai, hangzott el a kitüntetettek munkásságának bemutatása.
Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjat azoknak a személyeknek adományozza, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Az est csángó táncházzal ért véget a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Csíkszereda, 2017. november 12.