Laudáció
Férfias munka volt, Erzsike néni! Férfias, mert bátorság és eltökéltség kellett hozzá. De mit ér a bátorság és az eltökéltség érző szív, anyai szeretet és gondoskodás nélkül – ez utóbbi tulajdonságok pedig női attribútumok társadalmunk értékítélete szerint.
Borbáth Erzsébet nem többet s nem kevesebbet tett, mint értelmiséget nevelt a moldvai magyaroknak. Iancu Laura költő – Erzsike néni első tanítványainak egyike – úgy emlékszik a kezdetekre, hogy a feladat kereste és találta meg az intézményalapító pedagógust, hisz ő volt a mozgatórugója annak a kezdeményezésnek, hogy a néhai pártkabinet legyen iskola, s ő is volt az iskola első igazgatója. Ő pedig nem tudott kitérni a feladat elől. Képtelen volt rá, ugyanis anyai és elkötelezett pedagógusi szíve nem hagyta visszautasítani azt a tucatnyi csángó asszonyt, aki egy reggel felkereste és esdette, hogy gyermekeit fogadja be az iskolába, mert magyarul szeretnének tanulni. A válasz természetesen igen volt.
Kis tanítványainak igazgatója, tanára, s mikor kellett, anyjuk helyett anyja volt. Szeretettel és sok-sok többletmunkával behozta új tanítványainak a magyar óvoda és magyar elemi iskola miatti hiányos magyar nyelvismeretből adódó hátrányát, felzárkóztatta őket addig magyarul tanuló társaikhoz.
Kezdeményezéséhez, annak sikere biztosításához partnereket keresett és talált elkötelezett egyháziak, pedagógusok, civilek, hivatalnokok, vállalkozók személyében, páratlan összefogás alakult ki annak érdekében, hogy e kis tanítványok magyarul folytathassák a középiskolát, az egyetemet. Közben abban bíztak, hogy minél többen diplomás emberként térnek vissza abba a közösségbe, amelyből jöttek, otthon pedig felelős értelmiségiként munkájukkal és személyes példájukkal tesznek azért, hogy magyarként maradjanak meg közösségükben, Moldvában.
Ez Borbáth Erzsébet és számos társa munkájának legfontosabb eredménye: magyar értelmiséget adtak a moldvai magyar közösségnek. Munkájuk folytatódik, s ez az új értelmiségi réteg immár képes önmagát újratermelni.
Ez pedig férfias munka volt. Köszönjük, Borbáth Erzsébet!
Sarány István
Oklevél
Sajtóközlemény
Idén a csángóvidéken zajló magyar oktatásé volt a főszerep
A XVI. Csángó Napon kiosztották Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjait
Borbáth Erzsébet nyugalmazott pedagógust, Halász Péter néprajzkutatót, Duma István András moldvai csángó magyar költőt, Ferencz Gabriella pedagógust és dr. Nyisztor Tinkát, a néprajztudományok doktorát tüntette ki idén Kájoni János-díjjal Hargita Megye Tanácsa. A díjak ünnepélyes átadására a Csíkszeredában megtartott XVI. Csángó Napon került sor, amelyet a magyar nyelv napja tiszteletére tartottak a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében november 12-én. A díjazottakat Rácz Árpád megyei tanácsos jelentette be, illetve átnyújtotta a díjakat. A kitüntetéseket a Jelentés a nyelvi határról című ünnepi műsor keretében adták át.
A rendezvénysorozat ünnepi szentmisével kezdődött a Millenniumi templomban.
A magyar nyelv napja a közfigyelmet igyekszik ráirányítani a magyar nép szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvre. 2009 óta április 23-án ünnepelik, 2011-től november 13-án. Hargita megye elsőként csatlakozott Erdélyből, Romániából a kezdeményezéshez – megelőlegezve a parlament által elfogadott, e napot törvényesen szentesítő jogszabályt –, eseményt szervezte e nap köré, olyan személyiségeket díjazva, akik sokat tettek és tesznek a magyar nyelv használata, tisztaságának megőrzése, kulturális és kommunikációs szerepének megőrzése és szélesítése érdekében. Idén a csángóvidéken zajló magyar oktatásra helyezték a hangsúlyt, ugyanis az itt élők soha nem éltek magyar állami keretek között – tehát nem tapasztalták meg azt, hogy a magyar nyelv a hivatalok, az adminisztráció, az egyházi élet nyelve is lehet, magyar nyelvű oktatásban pedig a Groza-kormány idején részesültek, nagyon rövid ideig. Lelkes önkéntesek, helyi és más vidékekről érkezett fiatalok segítségével szervezik a hivatalos oktatásban az opcionális magyarórákat és délutáni alternatív oktatásban a magyar nyelvű foglalkozásokat. Ezzel párhuzamosan Erdélyben, Székelyföldön – s kiemelten Csíkszeredában – a felső tagozaton és a középiskolákban tanulnak moldvai magyar fiatalok, hangzott el az eseményen.
Borbáth Erzsébet nevéhez a csángó fiatalok erdélyi oktatásának megszervezése kötődik, az általa vezetett József Attila Általános Iskolában fogadtak első alkalommal itt, magyar nyelven tanulni szándékozó moldvai fiatalokat, tanítványai közül sokan pedagógusként, más területen tevékenykedő értelmiségiként tértek vissza szülőfüldjükre. Halázs Péter néprajzkutató Magyarországról költözött a csángó vidékre, s úgy tanulmányozza e tájegység lakóinak népéletét, hogy ő maga is részese. Ez növeli munkájának hitelességét. Duma István András önerőből alapított iskolát Klézsén, ahol magyar nyelven folyik az oktatás és a különböző gyermekfoglalkozások. Ugyanakkor irodalmi munkásságával – öt kötete jelent meg, valamennyi szorosan kötődik népcsoportjához – művelődésszervező és intézményteremtő tevékenységével – létrehozta a Szeret-Klézse Alapítványt, azon belül pedig a Klézsei Magyar Házat és a Petrás Incze János Tájmúzeumot – közösségének kovásza. Ferencz Gabriella a Csíkszeredában tanuló csángó fiatalokat szervezi közösségbe, biztosítja számukra az otthon melegét és a család szeretetét, segítve őket tanulmányi előmenetelükben. Dr. Nyisztor Tinka etnográfus – aki nem tudott jelen lenni az ünnepségen - a moldvai Pusztinából származik, ma is ott él. Közben a magyarországi Eötvös Lóránd Tudományegyetemen doktorált néprajzból, szakterülete a moldvai magyarok táplálkozási szokásai, hangzott el a kitüntetettek munkásságának bemutatása.
Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjat azoknak a személyeknek adományozza, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek.
Az est csángó táncházzal ért véget a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Csíkszereda, 2017. november 12.