Laudáció
Márton István a vidékfejlesztés szolgálatában állt és áll mindmáig. Ezt bizonyította hosszas tevékenysége során, bármilyen tisztséget, hivatalt is töltött be. Ezt tette hajdanán polgármesterként, Hargita Megye Tanácsa Programok és vidékfejlesztési igazgatóságának egykori osztályvezetőjeként, a megyei agrárkamara vezetőjeként, és ezt teszi a megyei önkormányzat Vidékfejlesztési Egyesületének jelenlegi igazgatójaként is.
Felleltározva a vidékben rejlő potenciális fejlesztési lehetőségeket, a megye területén a vidékfejlesztéssel kapcsolatban felmerülő gondokat, felismerve a gazdák és a termelők hátrányos helyzetét, az agrárium fellendítésért folytatott küzdelemben a helyiek támpontjának számít.
Az ő következetes munkája révén sikerült bejegyeztetni a Székely termék védjegyet, s az ezzel a védjeggyel ellátott termékek ma már a magyarországi hipermarketekben, a CBA üzletlánc boltjaiban is megvásárolhatók, emellett jelen vannak a különböző hazai és nemzetközi vásárokon, agrárrendezvényeken.
Egyre népszerűbb a hagyományos helyi termékek tavaszi, őszi és karácsonyi vására és kiállítása, illetve 2011-től a megyeháza oszlopterében berendezett hagyományos és helyi termékek havi vására – mindezeket a kezdetek óta az ő hathatós irányítása alatt szervezi egy lelkes csapat.
Munkájának másik vetülete a Csíkdánfalvi Nimród Vadászegyesületben kifejtett tevékenysége, a szervezet elnökeként népszerűsíti a vadásztársadalom számára elérhető lehetőségeket, feltérképezi gondjaikat, és szívén viseli az erdeinkben élő állatállomány sorsát.
Az alternatív mezőgazdaság meghonosítása érdekében a megyei tanács képzéseket, tanfolyamokat szervezett a gazdák számára. Márton István a KAP-karaván, az INSIGHT projekt, és az egyre több érdeklődőt vonzó sajtismereti kurzusok megszervezésében is jelentős szerepet vállalt.
Az általa koordinált vidékfejlesztési osztály hathatós munkája eredményeként jött létre a négy Leader-térség Hargita megyében, annak érdekében, hogy hatékonyan értékesíthesse az agrárstratégiák elemeit és a térségi tennivalókat.
Az ő nevéhez fűződik a tejfeldolgozó szövetkezetek megalakulása, a kisvágóhidak létrehozásának támogatása, valamint az iskolásokat megszólító Kiskertész program népszerűsítése és lebonyolítása.
Nem szerénytelenség azt állítani, hogy Márton István kezdeményező, szolgálatkészsége és kompromisszumra való törekvése, valamint önzetlen munkája nélkül a Hargita megyei agrárium lényegesen szegényebb lenne.
Az elmúlt 5 esztendőben az erre a célra létrehozott bizottság Márton István vezetésével a Székely termék védjegyet közel 700 terméknek ítélte oda, így összesen már 93 székelyföldi termelő büszkélkedhet ezzel a minősítéssel. Meggyőződésünk, hogy gazdatársadalmunkkal összefogva a Székely terméket pár éven belül egész Európában ismert és elismert márkanévvé tehetjük. Ehhez pedig szükség van az olyan emberek szakértelmére, gyakorlatára, mint Márton István, aki székelyföldi viszonylatban értékteremtő.
Hargita Megye Tanácsa Márton István közéleti tevékenységét ma a Bethlen Gábor-díjjal ismeri el.
Borboly Csaba
Csíkszereda, 2015. december 11.
Oklevél
Sajtóközlemény
Szakképzési cselekvési tervet fogadtak el
Díjazással egybekötött ülést tartott Zetelakán Hargita Megye Tanácsa
A Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége létrehozásáról és a szakképzési cselekvési tervről szóló határozattervezetet is elfogadták Hargita Megye Tanácsa Zetelakán tartott soros ülésén, december 11-én, pénteken. Az ülés ünnepi pillanatokkal kezdődött: díjazták a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének Kiskertész programjában részt vevő iskolásokat, 25 diákot és három iskolát, majd Hargita Megye Tanácsa Bethlen Gábor-díjával tüntették ki az egyesület igazgatóját, Márton Istvánt. A megyei tanács közigazgatási díja azoknak a személyeknek adományozható, akik közéleti tevékenységükkel, több évtizedes munkásságukkal jelentősen hozzájárultak Hargita megye fejlődéséhez, a megye értékeinek feltárásához és megismertetéséhez. A laudációt Egyed József, a Székely termék védjegyet odaítélő bírálóbizottság tagja olvasta fel. Mint elhangzott, Márton István a vidékfejlesztés szolgálatában állt és áll mindmáig, ezt bizonyította hosszas tevékenysége során, bármilyen tisztséget, hivatalt is töltött be. Ezt tette hajdanán polgármesterként, Hargita Megye Tanácsa Programok és vidékfejlesztési igazgatóságának egykori osztályvezetőjeként, a megyei agrárkamara vezetőjeként, és ezt teszi a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének jelenlegi igazgatójaként is. Az ő következetes munkája révén sikerült bejegyeztetni a Székely termék védjegyet, s az ezzel a védjeggyel ellátott termékek ma már a magyarországi hipermarketekben, a CBA üzletlánc boltjaiban is megvásárolhatók, emellett jelen vannak a különböző hazai és nemzetközi vásárokon, agrárrendezvényeken. Az ő nevéhez fűződik többek között a tejfeldolgozó szövetkezetek megalakulása, a kisvágóhidak létrehozásának támogatása, valamint az iskolásokat megszólító Kiskertész program népszerűsítése és lebonyolítása.
A kis kertészek közül térségenként 3-3-at díjaztak, további 3-3-at dicséretben részesítettek, emellett pedig három iskola kapott díjat. 2015-ben a Kiskertész program kiírására 498 diák, 21 osztály jelentkezett a megye 23 iskolájából, összesen 2595 vetőmagcsomagot osztottak ki, amelyekből salátát, sárgarépát, retket, cukkinit, borsót termeszthettek kertjükben a gyerekek. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke különleges alkalomnak nevezte a kihelyezett ülést, ugyanis a gyermekek díjazása az általa vezetett intézmény törekvéseinek eredményét mutatja, hiszen saját kezűleg termesztették a növényeket, és megtapasztalhatták – Márton István szavaival élve –, mi a különbség étel és táplálék között. A megyeelnök köszönetet mondott a tanároknak és a szülőknek, hogy támogatták a gyermekeket a kertészkedésben.
Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége létrehozásának szükségességéről Barabás Csaba, a megyei tanács beruházásvonzási irodájának vezetője beszélt vetített képes előadásában. Vázolta a problémákat: Romániában hiányoznak a fiatalok itthon tartását szolgáló konkrét intézkedések, kedvezőtlen az aktív és inaktív lakosság aránya, a megyében nagyon nehéz szakképzett munkaerőt találni, felmérés szerint 2300 vállalkozás keres hiába, az álláskeresők közel 60 százaléka szakképzetlen. Az irodavezető ismertette magyarországi testvérmegyék és Temesvár jó gyakorlatát a gazdaságfejlesztés terén. A tapasztalatok szerint a gazdaságfejlesztés három legfontosabb feltétele az infrastruktúra (autópálya), a szakképzett munkaerő (duális képzés) és a helyi befektetésösztönző csomag (helyi adókedvezmények, egyablakos rendszer, személyes felelős, rendszeres összejövetelek politikusok, intézményvezetők és vállalkozók között) megléte. A szakképzés fejlesztésére, a befektetési lehetőségek megteremtésére, továbbképzésekre, vállalkozóbarát intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt, összegzett Barabás Csaba.
Egyhangúlag elfogadták a megyei szakképzési cselekvési tervet, amellyel a szakoktatást szeretnék erősíteni. Ferencz-Salamon Alpár, az oktatási-kulturális szakbizottság elnöke elmondta, hogy Hargita Megye Tanácsának úgymond vállalt hatásköre a szakoktatás terén való cselekvés, és „meri vállalni” annak fejlesztését, mivel az hatással van a helyi gazdaság előremozdításában. A cselekvési terv arról szól, hogy miként és milyen eszközökkel tudják fellendíteni a szakoktatást s ezáltal a helyi gazdaságot is. A jövő évi költségvetésbe bele kell foglalni a cselekvési tervre szánt összeget, hangsúlyozta a tanácsos. Emlékeztetett arra, hogy Hargita Megye Tanácsa évente jelentős összeget fordít a megyei tantárgyversenyek szervezésére, illetve díjazására, és bejelentette, terveik szerint ebből az összegből jövőre körzeti és megyei szakmai versenyeket is finanszíroznának.
A tanácsülésen szó esett a környéken károkat okozó medvékről is. A helyi vadásztársaság részéről felszólaló lakos elpanaszolta, hogy nincs eszközük a medvékkel szemben, a törvény megköti a kezüket, de az emberek ezt nem értik meg, éles viták vannak a gazdák és vadászok között egy-egy közbirtokossági gyűlésen. A hozzászóló kérte, hogy a megyei tanács továbbra is tartsa napirenden az ügyet. Borboly Csaba megyeelnök válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy minden egyes vadkárt be kell jelenteni, mert az illetékes minisztériumban számok alapján hoznak döntést a probléma megoldására. Mint mondta, tudatában van annak, hogy a gazdák már belefáradtak a vadkárrendezés körüli hercehurcába, de minden egyes apró kárt is jelenteni kell, mert ennek híján súlyosbodhat a helyzet.
Az ülésen részt vett Verestóy Attila szenátor is, aki felszólalásában ünnepnek nevezett minden olyan találkozót, amelyre választottak döntéshozás céljával gyűlnek össze.
– ’89 előtt erről álmodtunk, roppant fontosak a közösségek életében az ilyen alkalmak – mondta a szenátor.
Csíkszereda, 2015. december 11.