Laudáció
Körülbelül 1 kilométer lehet – légvonalban! – a csíkszentkirályi Kultúrotthon és a Hargita Gyöngye Rt. tárgyalóterme közötti távolság. Akár át is sétálhatnánk tehát a Hargita Gyöngyé Rt-hez, megcsodálni azt az elképesztő mennyiségű elismerő oklevelet, ami az említett tárgyalóterem falait díszíti. Ha valamiféle szerencsétlenség folytán csak ez a tárgyalóterem maradna épségben, a jövő történészei már ezen elismerő oklevelek alapján is fogalmat alkothatnának régiónk elmúlt évekbeli gazdaság- és kultúrtörténetéről!
Kurkó Árpád a megye északi részén fekvő Gyergyóhollón született 1948. október 1-jén. 1966-ban érettségizett Gyergyóditróban, majd Dicsőszentmártonban és Nagyszebenben folytatta tanulmányait. Rövid, a közigazgatásban vállalt munka után a borszéki ásványvíz-palackozót vezette.
Mindannyiunk nagy szerencséje, hogy Borszékről való távozása után Kurkó Árpád folytatta azt, amihez legjobban értett, magyarán: tette a dolgát! Mintha megfogadta volna a fiatal Vörösmarty Mihály tanácsát, aki egyik disztichonjában a következőket mondja:
„Amit jól kezdtél, jól folytasd, vissza ne bámulj:
A gyakran pihenő dolga pihenni szokott.”
A kilencvenes évek közepétől Kurkó Árpád Alcsíkot jelölte ki új munkapontként, s szívós, kitartó munkával fölépítette az ország harmadik legnagyobb ásványvíz-palackozóját (vagy ahogy mi, székelyek mondjuk: borvíztöltődéjét), otthont, valóságos kishazát teremtve nemcsak önmaga, hanem szűkebb pátriája lakói számára is. Talán nem ildomos ilyen ünnepi alkalommal adólejekről beszélni, de azért feltétlenül megemlítendő, hogy Kurkó Árpád még véletlenül sem a fővárosban jelölte ki gazdasági vállalkozása székhelyét, hanem itthon, Hargita megyében, Alcsíkon, Csíkszentkirályon és Tusnádon – példát mutatva a gazdasági élet szereplőinek arra, hogy itthon is lehet boldogulni, legyen szó vállalkozásokról, régiónk kultúrájáról, és a sort még hosszan folytathatnánk.
Mondják, boldogabb országokban gazdaság és mecenatúra kéz a kézben jár. Egyre többet hallunk az egységesülő Európáról, egyre gyakrabban halljuk, hogy a globalizált tőkének nincsen nemzetisége, ennek ellenére mégis azt látjuk, hogy minden nemzet elsősorban saját nemzeti vállalkozásait igyekszik megerősíteni. Talán mert minden nemzet abban reménykedik, hogy egy ilyen gazdasági vállalkozás hajlandóbb közösségi, nemzeti célokra is áldozni. Nos, aki alaposan szemügyre veszi a Hargita Gyöngye Rt. tárgyalótermének falain lévő elismerő okleveleket, az egykettőre meggyőződhet, hogy Kurkó Árpádban korunk egyik legbőkezűbb mecénását tisztelheti. Egyáltalán nem csoda, hogy Magyarország nemrég Pro Cultura Hungarica-díjjal ismerte el mai díjazottunk eme kultúraközvetítő tevékenységét – amely elismeréshez utólag is tiszta szívből gratulálunk!
Mitől válik valaki sikeres emberré? Hogyan lesz egy vállalkozás huzamos ideig sikeres és piacvezető? Mi a nemzetközi hírnév titka? Határozott elképzelés, saját erőnkbe vetett hit és bizalom, illetve ama meggyőződés, hogy helyi erőket mozgósítva is lehet jelentőset alkotni. Talán elég lesz egyetlen példa is a fentiek illusztrálására: a 2012-es debreceni úszó-Európa bajnokság résztvevői csíkszentkirályi borvizet ihattak. Mennyivel jobb dolgunk van nekünk, akik naponta Hargita Gyöngyét ihatunk! Jékely Zoltán egyik versében „Isten lábnyomá”-nak nevezte a Hargitát, Kosztolányi Dezső szerint a „gyöngy” szavunk a magyar nyelv tíz legszebb szavának egyike. Isten éltesse Kurkó Árpádot, s adja Isten, hogy majdan egy olimpia résztvevői is Hargita Gyöngyét ihassanak. Akkor bizony már nemcsak külön-külön lesz szép a „Hargita” és a „gyöngy” szavunk, hanem a „Hargita Gyöngye” lesz a magyar nyelv legszebb szóösszetétele!
Lövétei Lázár László
Csíkszereda, 2015. május 20.
Emléklap
Videó
Sajtóközlemény
Kurkó Árpád vállalkozó az idei Hargita Megyéért díjas
Csíkszentkirályon tartották a 2015-ös megyei dísztanácsülést
Kurkó Árpád vállalkozó kapta az idei Hargita Megyéért díjat, a Hargita Megye Tanácsa által alapított kitüntetést. Az elismeréssel járó aranygyűrűt, oklevelet és díszutalványt Borboly Csaba megyeelnök adta át május 20-án, szerdán délelőtt a csíkszentkirályi kultúrotthonban, ahol a 2015. évi dísztanácsülést szervezték, a hagyományokhoz híven ezúttal is a megyenapok keretében. Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyéért Díjat évente egy alkalommal azoknak a személyeknek adományozza, akik kiemelkedő tevékenységükkel, helyi és országos szinten egyaránt, hozzájárultak a megye jó hírének öregbítéséhez.
Az eseményen jelen voltak polgármesterek, helyi és megyei tanácsosok, egyházi elöljárók, megyei és kormányzati intézmények vezetői, Andrei Jean-Adrian prefektus és Tánczos Barna szenátor is. Borboly Csaba külön köszöntötte valamennyiüket, elismerően szólva a megye érdekében folytatott intézményközi együttműködésről.
– Kurkó Árpád gazdag, szerteágazó, nagylelkű és önzetlen mecénási tevékenységéből hadd ragadjak ki pár kiemelkedő fegyvertényt, mint a kultúrház felújítása, a százkötetesre tervezett Székely Könyvtár sorozat anyagi alapjainak megteremtése, a Munkácsy-kiállítás támogatása, több jeles képzőművészünk – többek között Berszán Zsolt, Részegh Botond és Botár László – támogatása. Nem elhanyagolható az egyháznak nyújtott segítsége sem: a szentkirályi egyházközség támogatása mellett jelentős összegekkel járult hozzá a Szent Ágoston- és a Millenniumi templom építéséhez. Akkor még nem szóltunk a tantárgyversenyeken nyertes diákok jutalmazásáról, a sportesemények finanszírozásáról, különböző sportegyesületek, csapatok támogatásáról – mondta méltató beszédében a megyeelnök, aki ezzel zárta gondolatait: – A szinonimaszótár szerint a mecénás azonos vagy hasonló jelentésű szavai: védelmező, mentor, pártfogó, támogató, oltalmazó, óvó, jóakaró, patronáló, védő, segítő. Kurkó Árpádra igaz valamennyi. (Mellékeltük Borboly Csaba beszédének teljes, szerkesztett változatát.)
Kurkó Árpád díjazás utáni beszédében elmondta, soha nem kívánkozott más vidékre vagy más országba, pedig lett volna alkalma elvándorolni, és itt akarja folytatni tevékenységét. Hozzátette: a gyerekeit is itthon maradásra, a szülőföld szeretetére nevelte.
– Mindig igyekeztem hasznára lenni a falunak, a megyének, az országnak és népemnek. Örülök, hogy itt élhetek, és ígérem, hogy ezentúl is a szülőföldemet szolgálom – jelentette ki a kitüntetett, aki a Szent Ferenc Alapítványnak ajánlotta fel a díjjal járó, 1500 eurónak megfelelő lej összeget.
Az ülés elején köszöntötte a jelenlévőket Székely Ernő polgármester, Andrei Jean-Adrian prefektus és Csató Béla pápai káplán. A községvezető ismertette Csíkszentkirály múltját és jelenét, a prefektus pedig úgy fogalmazott: jelenlétével a szolidaritásra, a kölcsönös tiszteletre, valamint a békés együttélésre való törekvést üzeni, és külön üdvözölte a XI. Hargitai Megyenapok megszervezését. Csató Béla ember és közösség kapcsolatáról fejtette ki gondolatait, melyek szerint „az ember csak szeretetközösségben ember”, a többi lehet érdek- vagy gazdasági közösség, hadsereg vagy más intézmény, de egyik sem örök ezek közül.
Csíkszereda, 2015. május 20.
Sajtóhírek
http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/elismeres-a-szekely-mecenasnak
http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/47755-kurko-arpad-vallalkozo-az-idei-hargita-megyeert-dijas
http://www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/kurko_arpad_kapta_az_idei_hargita_megyeert_dijat.html
http://erdely.ma/kisregio.php?id=186496