Laudáció
Riporterként kezdte, szociográfiai igénnyel írta pályája elején falujáró riportjait, s ezek a Falvak Dolgozó Népe hasábjai mellett kötetekben is megjelentek. Írások, amelyekben rendre megjelenik az igény arra, hogy előtérbe helyezze, követendő példaként mutassa fel a két világháború közötti szellemi élet nagyjainak személyiségét és munkásságát, párhuzamokat állítva a két korszak történései között.
Az Erdélyi Fiatalokról szóló kötete még megjelenhetett, de nem került könyvárusi forgalomba, s hasonlóan mostoha sorsra jutott a Makkai Sándor nevéhez kötődő Nem lehet vita dokumentumainak gyűjteménye is, amelyet csak Magyarországon adtak ki. Dávid Gyula irodalomtörténész ezt írta: „Cseke Péter is eljutott a másként gondolkodásukat vállaló, az önfeladás vagy az ezópuszi nyelven szólás helyett a cselekvő helytállás erkölcsét tettekkel is megerősítő magatartásig.”
A diktatúra utolsó éveiben kéziratai az íróasztalfiókba, esetenként pedig az állambiztonsági szervek irattárolóiba kerültek, így a rendszerváltás után sorjázva jelenthettek meg nyomdakész, csupán jobb időkre váró munkái.
Iskolát teremtett a tizenegyek szellemiségét megidéző kiadványaival, s iskolát teremtett a szó szoros értelmében is, ahol magyar nyelven a magyar sajtó számára képeznek azóta is újságírókat, médiaszakembereket.
Életrajzát a lexikonok így foglalják össze:
Cseke Péter (Recsenyéd, 1945. január 30.) író, újságíró, szociográfus, irodalomtörténész, sajtótörténész, egyetemi tanár. Középiskoláit 1963-ban végezte Székelyudvarhelyen, 1968-ban a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári képesítést nyert. Ekkortól 1990-ig a Falvak Dolgozó Népe kolozsvári szerkesztője, riportere, rovatvezetője. 1990-től a Korunk szerkesztője, ’91-től szerkesztőségi titkár, 1992-től a KOMP-PRESS Kiadó felelős vezetője. 1995 óta a Politológiai és Közigazgatási Kar tanára, 2003-tól a Hungarológiai Tudományok doktoriskola tagja, témavezető. 2006-tól a bukaresti Oktatási Minisztérium három szakbizottságának tagja, valamint a ME.dok (Média – történet – kommunikáció) című lap főszerkesztője. 2009-ben kezdeményezi a Média- és Kommunikációtudományi Doktori Iskola létrehozását a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karon. 2010 májusától az általa alapított Kommunikáció- és Médiakutató Intézet igazgatója.
Sokrétű tevékenységéért díjak, elismerések sorát kapta. A Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozaton Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjjal ismeri el kiemelkedő publicisztikai, szociográfiai, irodalomtörténészi, intézményalapítói munkásságát.
Csíkszereda, 2015. november 13.
Oklevél
Sajtóközlemény
A Magyar Nyelv Napját ünnepelték Hargita megyében
Sikerre vitt Hargita megyei kezdeményezés
Négy évvel ezelőtt a magyar Országgyűlés a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította november 13-át, ugyanis 1844-ben ezen a napon a pozsonyi országgyűlés a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította.
Ez év októberében a román képviselőház is elfogadta Hargita Megye Tanácsának munkaközössége által a Bolgár Nyelv Napja törvény mintájára és az RMDSZ képviselői és szenátorai által a tavasszal beterjesztett törvénytervezetet, amely Romániában is a Magyar Nyelv Napjává nyilvánítja november 13-át. A törvény révén, amelyet november 11-én hirdetett ki Klaus Johannis államfő, lehetőség nyílik, hogy ezentúl Romániában hivatalosan is megünnepeljék a Magyar Nyelv Napját, és az esemény kapcsán kulturális rendezvényeket, programsorozatokat szervezzenek.
November 13-án Hargita megye több tanintézetében is szerveztek programokat, foglalkozásokat a Magyar Nyelv Napjának méltó, ünnepélyes keretek között történő megünnepléséért. Ugyanakkor Hargita Megye Tanácsa, az alintézményeivel együtt, a neves nap megünneplésére több rendezvénnyel, kiállítással, flashmobbal és díjátadóval készült.
Főhajtás Tamási Áron emléke előtt
A rendezvénysorozat részeként pénteken délben köszöntő beszédek hangoztak el Farkaslakán Tamási Áron sírjánál, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd lehetőség adódott az Ábel-trilógia írójának szülői házát is meglátogatni, ahol Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolta az érdeklődőket. Emellett a Tamási Áron Alkotóház is nyílt kapukkal várt mindenkit, ahol Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője nyújtott betekintést tevékenységükbe. Ezt követően a helyi művelődési házban irodalmi művekből tartottak felolvasást.
Villámcsődület a Szabadság-téren
A Hargita Stúdió kezdeményezésére pénteken 13 órakor több mint száz fiatal – elsősorban középiskolások – kapcsolódtak be a Magyar Nyelv Napja alkalmából közösségi oldalakon meghirdetett flashmobra. A villámcsődületen mókás nyelvgyötrőket olvastak fel a jelenlévők Csata Orsolya, a Hargita Stúdió főszerkesztője és Iochom Zsolt vezetésével. A rendhagyó megmozdulásba bekapcsolódott Hargita Megye Tanácsa munkaközössége is, jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is.
Központi ünnepség a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Kájoni János Megyei Könyvtár egész napos programmal tisztelgett a Magyar Nyelv Napja előtt: diákvetélkedő, könyvbemutató, előadás, pódiumbeszélgetés, zenés-verses műsor és díjazás várta az érdeklődőket a könyvtár előadótermében.
Pénteken délelőtt Kincsünk a nyelvünk címmel helyesírási és fogalmazási versenyt tartottak a VII–VIII. osztályos diákoknak. A versenyen tíz tanintézmény vett részt két-két diákkal. A csíkszeredai iskolák közül a József Attila-, Nagy Imre- és Petőfi Sándor Általános Iskola, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai, valamint Csíkmadaras, Csíkszentdomokos, Csíkszentsimon, Csíkmindszent, Csíkpálfalva, és Kászonaltíz iskoláinak tanulói vettek részt.
Délután 17 órától ünnepi köszöntőkkel folytatódott a rendezvénysorozat: Kopacz Katalin könyvtárigazgató házigazdaként, Szarka Gábor konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében, Szász Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében, míg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke ötletgazdaként osztotta meg alkalmi gondolatait.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök köszönetet mondott munkatársainak, akik segítettek a törvénytervezet első verziójának megfogalmazásában, valamint a kulturális alintézményeknek, akik gazdag programkínálatot állítottak össze a nap méltó megünneplésére. – Jó érzés, hogy pár hónap után az RMDSZ-es képviselőink és szenátoraink jóvoltából a Hivatalos Közlönyben is megjelent a törvény, és ott van benne, hogy ezen a napon akár díjakat is átadhatunk. Bízom benne, hogy ez a nap, minden évben méltón megünneplésre fog kerülni – hangsúlyozta Borboly Csaba megyeelnök.
A Székelyföld folyóirat novemberi számának bemutatójaként Oláh-Gál Róbert matematika-történész, Bolyai-kutató, a Sapientia EMTE oktatója a magyar matematikai szaknyelv kialakulása és megújítása témában tartott előadást, ezt követően Kozma Mária író-szerkesztővel, a Hargita Népe külső munkatársával legutóbb megjelent könyve kapcsán beszélgetett Sarány István publicista.
A nap kiemelkedő eseménye a megyei tanács által alapított Kájoni János-díjak átadása volt, amelyet négy kiemelkedő személyiségnek ítéltek oda. Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János-díjjal ismerte el Cseke Péter kiemelkedő publicisztikai, szociográfiai, irodalomtörténészi, intézményalapítói munkásságát. Ugyancsak a Kájoni János-díjjal ismerték el Kozma Mária kiemelkedő írói, publicisztikai, szerkesztői és kiadói munkásságát. Kiemelkedő hagyományőrző tevékenységéért szintén díjazták a kosteleki Vaszi Leventét, a Fölszállott a páva tehetségkutató közönségdíjasát, valamint Márton Lászlót, a magyar nyelvű tudományművelésért végzett kiemelkedő tevékenységéért. A díjátadón közreműködött népdalokkal Laczkó Evelin Vivien, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola részéről, valamint Iochom Zsolt alkalomhoz illő verset adott elő.
Ünnepség Gyergyószárhegyen
A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ a Magyar Nyelv Napját olyan rendezvénnyel ünnepelte, amely a nyelven, irodalmon keresztül fő profiljához, a képzőművészethez is kapcsolódott. Így született meg a Képről szóra, szóról képre, avagy a művészetek nyelve elnevezésű projekt ötlete, amely e két művészeti ág párbeszédére nyújtott lehetőséget. A nagy számú érdeklődőt Czimbalmos Attila, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ menedzsere és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte, majd Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője mutatta be a kiválasztott képzőművészeti alkotásokat és a képzőművészeket. A gyergyószentmiklósi Kercsó Attila Irodalmi Kör tagjainak bemutatkozása után a képzőművészek ismertették alkotásaikat.
A Magyar Nyelv Napja rendezvénysorozat szervezői voltak: Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Tamási Áron Alapítvány – Farkaslaka, Tamási Áron Általános Iskola, Hargita Megyei Kulturális Központ, Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Kiadóhivatal, Hargita Népe, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, Láthatatlan Oskola, Hargita Stúdió.
Csíkszereda, 2015. november 14.