Laudáció
Az 1990 tavaszán alakult műemlékvédő társaság első és egyben egyik legjelentősebb sikere a román és magyar műemléki felügyelőségek találkozásának megszervezése Sepsiszentgyörgyön. Ez volt tulajdonképpen sok év után az első hivatalos találkozója a két ország szakintézményeinek.
A 23. éve működő társaság az évek folyamán számtalan említésre méltó tevékenységgel hívta fel magára a szakma figyelmét:
1990 –ben megszervezték a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán működő posztgraduális műemlékvédelmi szakmérnöki képzés hallgatóinak erdélyi szakmai kirándulását és ezzel letették egy azóta is működő együttműködés alapját.
1991 első nagyobb léptékű nemzetközi együttműködés eredményeként megnyították a Székely Nemzeti Múzeumban a Norvég Királyi Külügyminisztérium A fa szerepe a norvég építészetben című kiállítást.
1992 -től társ szervezője a ma is működő “Tusnádi Nemzetközi Műemlékvédelmi Konferencia“ sorozatnak. A Közép és Kelet Európa legnagyobb műemlékes szakmai fórumává nőtt rendezvény éves kiadványainak szerkesztésében és lektorálásában is kiveszi részét.
1994 -től budapesti és kolozsvári építész hallgatók számára szervez nyári műemlék felmérési gyakorlatot: Bikfalva, Kézdivásárhely, Árkos és egyéb helyszíneken, de részt vállal a fiatalabb szakember generáció által szervezett Tornyot raktam konferencia sorozat támogatásában is.
1996 -ban a erdélyi szász kultúra felmérési program mintájára a Magyar Országos Műemlékvédelmi Hivatallal és a Gundelsheimi Szász Kultúrintézettel sikeresen pályáz az Európai Unióhoz és elkezdődik az erdélyi magyar kultúra inventarizációs programja.
1990 -es évek második felében elkezdődik a társaság nemzetközi kapcsolatainak bővítése, a Szlovák Külügy Minisztérium engedélyével a Transylvania Trust Alapítvány és a Keöpeczi Sebestyén Jószef Műemlékvédő Társaság keret szerződést ír alá a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatallal, és az egyűttműködést évente felújított konkrét programokkal teljesíti ki.
Az 1998 -ban a Magyar Nemzeti Kultúrörökség Minisztériuma által, a határon tuli magyar műemlékek előtanulmányaira, tervezésére és kivitelezésére létrehozott alap, lehetőséget nyitott egy nagy számú pályázat elnyerésére. A teljesség igénye nélkül említésre méltók a Marosszentimrei református templom, a Menasági római katólikus templom, a Kilyéni unitárius templom, a Gelencei római katolikus templom, a Nagyajtai unitárius vártemplom, az Albisi református templom, a Bodvaji vashámor, az Aldolyi Hollaky kuria, az Altorjai Apor kastély, a Miklósvári Kálnoky kastély , az Oltszemi Mikó kastély, az Udvarhelyi Székelytámad vár és sorolhatnánk tovább a kisebb nagyobb sikerekkel járó példákat.
Egyéb pályázati lehetőségeket is kihasználva támogatja az elkezdett és folyamatban levő munkálatok folytatását. Komoly szerepet vállal a műemlékek népszerűsítésében és nem utolsó sorban a gyerekek és fiatalok érdeklődésének felkeltésében az épített környezet iránt. A honismereti kirándulások, a műemlék témájú rajzversenyek, a ismeret terjesztő előadások folyamatosan el kezdik beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.
Lassan kialakul egy időközben szakemberré vált fiatal generáció, amely már önálló ötletekkel és tevékenységekkel próbálkozik. A tevékenységeik közül kiemelhető a nagy népszerűségnek örvendő Az erdélyi épített örökség feltérképezése érdekében létrehozott HEREDITATUM online műemlék adatbázis. Mindannyiunk örömére szolgálhat, hogy ma soraink közt vannak és méltó részesei a társaság Orbán Balázs díjjal történő kitüntetésének.
Sajtóközlemény
Orbán Balázs-díj Székelyföld értékeinek megőrzéséért
Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa 2011-ben közösen hozta létre a Székelyföldi Orbán Balázs-díjat, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik tesznek a közös székelyföldi ügyekért. A közös történelmi múlt és kultúra révén összetartozó három megye a régió jelentős kitüntetésének szánja az Orbán Balázsról elnevezett díjat.
A névválasztást az indokolja, hogy Orbán Balázs alakította ki elsőként Székelyföldről a legátfogóbb és leghitelesebb képet. Ő volt az, aki a régió kora közállapotait felmérve a jövőt megalapozó fejlesztést, modernizációt szorgalmazott. A térséget – hagyományos történelmi, földrajzi, gazdasági, kulturális és vallási tagoltsága ellenére – egységes egészként írta le. A díjat olyan személyiségeknek ítélik, akik örök aktualitású érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációban.
Az Orbán Balázs-díjat először 2011-ben adták át a székelyföldi megyei tanácsok. Ekkor Hargita Megye Tanácsa a díjjal Kovács Piroska nyugalmazott pedagógust, örökségünk, a székely kapuk készítésének, a különböző stílusok kialakulásának kutatóját és ezek megmentőjét tüntette ki. Kovászna Megye Tanácsa Váncsa György sepsikőröspataki önkéntes tűzoltóparancsnokot díjazta, a faluközösségét és a székely társadalmat szolgáló tevékenysége elismeréséül. Maros Megye Tanácsa pedig Simon Juditot, a HIFA Egyesület elnökét jelölte a díjra, az egyesület keretében végzett közösség-összefogó, kitartó munkájáért.
2012-ben Hargita megye díjazottja Beder Tibor tudós földrajztanár lett, akitől tanítványok százai tanultak hosszú éveken át nemcsak földrajzot, hanem a szülőföld szeretetét, emberséget. Kovászna megye önkormányzata Haszmann Pálnak, a csernátoni muzeográfusnak, míg Maros megye Domokos Ilona tanítónőnek ítélte oda az Orbán Balázs-díjat.
Idén a Kós Károly emlékév kapcsán a Székelyföld épített örökségének megmentésében és népszerűsítésében jeleskedő helyi építészeket, restaurátorokat és más szakembereket tömörítő egyesületek vehették át a díjat szerdán délután a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban megszervezett eseményen. Az ünnepség a Codex régizene együttes hangversenyével indult, ezt követően Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor házigazdaként köszöntötte a jelenlevőket. Rámutatott: „Székelyföld szerencsés helyzetben van, hiszen mindig voltak olyan emberek, akiket mi előszeretettel hívunk lámpás embereknek, hiszen elhivatottságukkal, példamutatásukkal és munkájukkal világítótoronyként mutatták az utat. Vannak köztük írók, a szabadságot mindennél többre tartó, elszánt hősök, felfedezők, eszes, gyakorlatias vagy a kitartás, a hit emberei. Ezek között pedig előkelő helyet foglal el Orbán Balázs, akit kortársai és az utókor a legnagyobb székely jelzővel illet. Az ő nevével fémjelzett díjat adunk ma át azoknak, akik Székelyföld épített örökségének megmentésében és népszerűsítésében jeleskednek.”
Bejelentette, hogy Kovászna Megye Tanácsának az idei díjazottja a sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság. A 1990 tavaszán alakult műemlékvédő társaság az elmúlt 23 évben számtalan említésre méltó tevékenységgel hívta fel magára a szakma figyelmét. A tevékenységeik közül kiemelhető a nagy népszerűségnek örvendő, az erdélyi épített örökség feltérképezése érdekében létrehozott HEREDITATUM online műemlék adatbázis. A díjat az egyesület nevében Benczédi Sándor építész vette át.
Hargita Megye Tanácsa részéről Petres Sándor alelnök volt jelen, aki megrázóan számolt be a hét elején történtekről. Ennek kapcsán kifejtette: „Hétfőn ránk számoltak, de arról, hogy kiszámoljanak, vagy hogy bedobjuk a törölközőt, szó sem lehet. Hargita megye a többi székelyföldi megyével együtt megy tovább. Nem hagyjuk a zászlót, a székely termékeinket, A székelység története tankönyvet, lesz továbbra is Székely ház és faluképvédelmi program. Társak nélkül, közösség nélkül viszont nem mennénk semmire. Ma este egyik társunknak adunk át díjat, olyan embereknek, akiknek van szív a kezükben, ahogyan Makovecz Imre fogalmazott Csíkszeredában, szerinte ugyanis Nyugaton már nem lehet olyan templomot építeni, mint itt, mert ott a kézben nincs szív. Itt van, és az Egyesülés jó néhány tagja Makovecz tanítványa és szellemi örököse.”
Ezt követően Petres Sándor bejelentette, hogy Hargita Megye Tanácsa idén az Országépítő Kós Károly Egyesülésnek ítélte óda az Orbán Balázs-díjat. Az ünnepségen elhangzott laudatio alapján: „Az Országépítő jelző a Szent István-i örökségre utal: a következetességre, az áldozatos – ha kell: önfeláldozó – munkára, a korszerűsödés igényére és parancsára utal, Kós Károly neve pedig csak erősíti, időben közelebbivé és követhetőbbé teszi ezt a szándékot. Ugyanakkor jövőképet teremt a valóság szellemi, tudományos megközelítésű áttekintésére alapozva.” A díjat Bogos Ernő és Kolumbán Gábor vette át.
Marosszék képviselőjeként volt jelen Péter Ferenc, Szováta város polgármestere, aki szerint a Kós Károly-évben azokról az értékekről kell beszélni, amelyeket elődeink felhalmoztak és örökségként ránk hagytak. „Azokat az embereket, akik úgy próbálnak értéket teremteni, hogy elődeink munkáit, a székely és a magyar kultúrát megőrzik, elismerés illeti.”
Maros megyéből a megyeszékhelyi ARCUS Egyesület nevében két képviselő, Mihály Ferenc és Kiss Loránd restaurátorok vehették át az Orbán Balázs-díjat idén. A 2000 szeptemberében létrehozott egyesület az erdélyi kulturális örökség restaurálásának, népszerűsítésének támogatása mellett, továbbá a művészeti oktatás és a restaurálási szakoktatás támogatása érdekében fejti ki tevékenységeit.
Csíkszereda - Sepsiszentgyörgy - Szováta: 2013. május 15.
Sajtóhírek
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/12507-orban-balazs-dij-szekelyfold-ertekeinek-megorzeseert
http://www.rmdsz.ro/sajtoszoba/hir/orban-balazs-dij-szekelyfold-ertekeinek-megorzeseert