Laudáció
A hivatás csírája mindenkiben megvan, csak éppen meg kell azt találni, ápolni, gondozni kell, hogy kiteljesedhessen. Meg kell hallani a hívó szót. Borbély Gábor meghallotta a hívó szót, a legínségesebb időkben érlelődött meg benne a hivatástudat.
A köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendő későbbi főesperes-plébános 1930. november 20-án született Nagygalambfalván, abban a református többségi faluban, amely egy másik jeles szülöttet is adott a magyarságnak, Kányádi Sándor költőt. Kortársak, egymás tisztelői.
Születésének időpontját elírták, mintegy ezzel is jelezve, hogy nem mindennapi sors vár rá.
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a gimnáziumot pedig Székelyudvarhelyen. 1950-ben felvételizett a Gyulafehérvári Teológiára, de elsőéves volt, amikor az intézményt megszűntették a kommunista hatóságok. Három év katonai munkaszolgálat következett Brassóban, életének és sorstársai életének ennek a nehéz időszakára emléktábla hívja fel az utókor figyelmét az Imaháznál.
Brassóban dolgozott először munkásként, majd géplakatos képesítést szerzett.
1955-ben, amikor Márton Áron püspök kiszabadult a börtönből és hozzálátott az egyházmegye újjászervezéséhez, Borbély Gábort is visszahívta a teológiára, hogy fejezze be tanulmányait. 1957-ben szentelték pappá, először Segesvárra, később a Maros megyei Jobbágyfalvára, majd Brassóba rendelték szolgálatra. Ez utóbbi helyen újabb kellemetlenségek várták: a hatóságok bevonták működési engedélyét, évekig nem végezhetett nyilvánosan egyházi szolgálatot.
Működési engedélyt csak akkor kapott ismét, amikor egy kisebb településre nevezték ki. Így került Kézdivásárhelyre, majd plébánosként szolgált Altorján, végül 21 évig főesperes-plébános volt Csíkszeredában.
Áldásos csíkszeredai működéséhez ma már legendák fűződnek, holott nem tett egyebet, mint amire életét feltette, áldozta: az Isten dicsőségét hirdette és rábízott népét szolgálta. Csupán a legendás deszkatemplom példáját említhetnénk: szűkös lévén a kis templom, s nagyobb építésének engedélyezését megtagadták a hatóságok, nagy befogadó képességű úgynevezett ideiglenes építményt emeltetett, amely több, mint húsz évig volt használatban a mai Makovecz Imre által tervezett templom helyén. Az a hely Borbély Gábor jóvoltából megszentelt helyt lett.
Borbély Gábor megérhette a rendszerváltást, s a főesperesi kerület elöljárójaként az ő feladata lett az ötven évvel korábban elkobzott javak visszaszerzése. Emlékezetesek az 1989 december végi vagy 1990 márciusi határozott megszólalásai, amikor józansága és bölcsessége lelkesítette a csüggedőket és tartotta kordában az indulatokat.
Erről az állomáshelyéről vonult nyugalomba immár 12 esztendeje, 2000-ben, s azóta Nagygalambfalván, szülőfalujában él és lankadatlanul tevékenykedik. Az ő nevéhez fűződik a katolikus kápolna megvásárlása, berendezése, a harangláb állítatása és harangöntetése.
A hivatás csírája mindenkiben megvan, csak éppen meg kell azt találni, ápolni, gondozni, hogy kiteljesedhessen. Meg kell hallani a hívó szót. Mint bebizonyosodott, Borbély Gábor meghallotta a hívó szót, s áldásos tevékenysége során másokban is elhintette a hivatást.
Sajtóközlemény
Nagygalambfalva községben ülésezett a megyei tanács
A Nagygalambfalva községhez tartozó kisgalambfalvi kultúrotthonban tartotta kihelyezett ülését Hargita Megye Tanácsa augusztus 31-én. A Székelykeresztúr térségi településen tartott ünnepi eseményen a megyei önkormányzat Márton Áron-emlékérmet adományozott Nagygalambfalva szülöttének, Borbély Gábor főesperes-plébánosnak kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért.
Dr. Verestóy Attila szenátor, Incze Attila kisgalambfalvi és Kányádi György nagygalambfalvi református lelkész, Nagygalambfalva Polgármesteri Hivatalának munkatársai és a község lakói részvételével tartotta meg kihelyezett ülését Hargita Megye Tanácsának testülete augusztus 31-én a kisgalambfalvi kultúrotthonban.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint azért szerveznek kihelyezett tanácsüléseket, hogy minden megyei tanácsos helyben ismerje meg az illető település, térség gondjait, problémáit, valamint a helyi megvalósításokat, példaértékű eredményeket. Ugyanakkor a helyi lakosok betekintést nyerhetnek a megyei tanács döntéshozási rendszerébe, sajátjuknak érezhetik azt a testületet, amelyet ők választottak meg, és amely nap mint nap ott kell legyen egy-egy gond, probléma megoldásában.
– Galambfalván nem tudunk úgy végigmenni az úton, hogy ne lássuk azt a sportpályát, amely bármelyik városunk büszkesége is lehetne. Ezeket a jó példákat kell észrevegyük, kiemeljük, és hasonlók megvalósítását támogassuk – hozta fel a helyi példát a tanácselnök.
Gyerkó Levente, a tanácsülés helyszínéül szolgáló község, Nagygalambfalva polgármestere örömét fejezte ki, hogy településükre esett a választás, és mint elmondta, azért javasolták székhelyül a kisgalambfalvi kultúrotthont, mert most fejezték be ennek az épületnek a felújítását, amelyet a megyei tanács is tetemes összeggel támogatott, és amelynek jövő szombaton lesz az átadása.
A polgármester bemutatta a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 1 780 lakosú községet, és örömmel újságolta, hogy az előző népszámláláshoz képest 70 fővel gyarapodtak. Ez szerinte a beköltözéseknek és a külföldi vendégmunkások hazatelepedésének köszönhető, ami reményre ad okot. Mint elmondta, Nagygalambfalva község 2004-ben vált külön Bögöz községtől, Nagygalambfalva, Kisgalambfalva és a közel 200 fős Vadgalambfalva cigánytelep tartozik hozzá. A polgármester szerint, vannak gondjaik, de összességében elmondható, hogy a különböző bőrszínű és a többféle felekezethez tartozó lakosokból álló közösség harmóniában él.
A beruházások ismertetése során Gyerkó Levente elmondta, első nagy beruházásuk a csatornarendszer kiépítése, aminek a befejezéséhez még további pénzösszegre van szükségük. Jelenleg a kilenc alkalmazottal működő polgármesteri hivatal a kultúrotthon épületében működik, és új székhelyet szeretnének építeni, amihez kérték a megyei tanács támogatását. A polgármester szerint elsődleges céljuk a falu arculatának a rendezése, az főút egyik oldalán rendbetették a sáncokat, és segítséget kért ennek a munkának a folytatásához.
Hargita Megye Tanácsa összesen közel egymillió lejjel támogatta eddig a községet, így segítségével felépült mindkét településen a ravatalozó, valamint hozzájárult a sportpálya építéséhez és a kisgalambfalvi kultúrotthon felújításához is. A polgármester megköszönte dr. Verestóy Attilának, hogy Borbély László és Lukács Vilmos segítségével hozzásegítették községet a spotpálya építéséhez.
Dr. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta: – Öröm, hogy itthon lehetünk egy közös élménynek a részeseiként. Erre a közös élményre, erre a közösségre tesszük fel az életünket is, mert itt is akarunk maradni gyerekeinken, unokáinkon keresztül. Nem sorvadt el ez a közösség, és ha van is fogyási tendencia, ha kevesebben is vagyunk, mint az előző népszámláláskor, de reményre ad okot, hogy a romániai magyarság aránya nem csökkent. Dolgoznunk kell, hogy ezt a fogyást megállítsuk, és mi eszközei vagyunk egy olyan harcnak, amelyet érdemes végigvinni. A helyi döntéshozók hozzák el a közösségnek amire vágyik, de egyedül erre nem képesek, ezért a helyi közösségek másik pillére az országos képviselet, aki kormányzati eszközöket szerez. Célunk, hogy egységet hozzunk létre a közösségben és egyezséget a többséggel. Az RMDSZ ezt vállalta, és ha ez megvan, akkor a hiánylista teljesíthető, érdemes itt élni, és az emberek nemcsak hazavágynak, hanem haza is jönnek.
Kányádi György nagygalambfalvi református lelkész szerint Nagygalambfalva község fejlődése szemmel látható, mindkét település egyformán fejlődik, és az egyház egyetértésben a polgármesteri hivatallal és az iskolával a lelki fejlődéshez nyújt támogatást. A lelkész Kányádi Sándor költőnek, Nagygalambfalva híres szülöttének A mi utcánk című verséből idézett: „Innen csak indulni lehet, / s aki indul, visszajöhet. / Tisztesség dolgában mindig / tanulhat itt, el a sírig. / Becsületből, akit innen / tarisznyáltak, azt egykönnyen / nem fogja az élet piszka, / mert itt még a sár is tiszta.”
Nagygalambfalva másik híres szülötte Borbély Gábor római katolikus főesperes-plébános, akinek kiemelkedő közösségépítő tevékenységéért Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron-emlékérmet adományozta a kihelyezett tanácsülés alkalmával. A köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendő későbbi főesperes-plébános 1930. november 20-án született a református többségi Nagygalambfalván. Borbély Gábor szülőfalujából elindulva több közösségben élt és tevékenykedett, szolgált, de nyugalomba vonulása után szülőfalujába tért vissza. Az ünnepi eseményen felolvasott méltatásában hangzott el: „A hivatás csírája mindenkiben megvan, csak éppen meg kell azt találni, ápolni, gondozni, hogy kiteljesedhessen. Meg kell hallani a hívó szót. Mint bebizonyosodott, Borbély Gábor meghallotta a hívó szót, s áldásos tevékenysége során másokban is elhintette a hivatást.”
A Márton Áron-emlékérmet Borboly Csaba tanácselnöktől átvevő Borbély Gábor megihletődve mondta: – Meglepetést jelent ez a díj. Az, hogy ez a kitüntetés a Márton Áron nevével kapcsolatos, örömmel tölt el, ugyanakkor méltatlanságomat is érzem. Ez a díj az egész községnek, Nagygalambfalvának és Kisgalambfalvának is kitüntetés. Azt gondolom, hogy akik Márton Áront tisztelik, barátaim, papok, hívek, civilek, azok mind részesülnek ebben a kitüntetésben, mert valahol Márton Áront tüntetjük ki, ő pedig olyan nagy ember, hogy nem lehet kellőképpen méltatni, elismerni, dícsérni. Maradjunk meg az ő hitében, szeretetében, imádkozzunk egymásért. Adja Isten, hogy egyetértésben érjük meg, ami még hátravan, és szebb, békésebb időszak váljék a székelység és az együttélő minden nemzet javára.
A tanácsülés hagyományos napirendi pontjai között a testület döntött Hargita megye 2012. évi költségvetésének kiigazításáról és a Hargita Megye Tanácsának rendelkezésére álló tartalékalap felhasználásáról. Így például 5 000 lejt hagyott jóvá a testület Székelyderzs község részére a székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskola meszelésére és fertőtlenítésére. Farkaslaka község a hozzá tartozó bogárfalvi általános iskolában június 25-én történt tűzeset által okozott károk helyrehozására igényelt anyagi segítséget, amelyet a megyei tanács testülete jóváhagyott 10 000 lej értékben.
A testület jóváhagyta a Lövéte község társként, tőkével való részvételét az ECO CSIK Kft.-ben és az ECO CSIK Kft. alaptőkéje növelését Lövéte község 5 000 lejjel való hozzájárulásával, illetve Csíkszereda eredeti hozzájárulásának 600 000 lejjel való emelése által. Szintén jóváhagyta a testület Hargita megye köztulajdonában levő, a Farkaslaka községhez tartozó Farkaslaka, Nyikómalomfalva, Székelyszentlélek és Bogárfalva települések vízhálózataihoz tartozó javak Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulásnak való koncesszióba adását.
Szintén jóváhagyta a megyei tanács testülete az idei Hargita megyei népviseletek vissza nem térítendő finanszírozási programjának második szakaszát. Így a tavasszal nagy népszerűségnek örvendő programot 65 000 lejjel egészítették ki. Borboly Csaba tanácselnök hangsúlyozta: térség és viseletarányosan osztják el a támogatást.
A különfélékben a kihelyezett tanácsülés külön meghívottja, Simó Dezső Szabolcs, Szentábrahám község alpolgármestere számolt be a település ellehetetlenült helyzetéről és a megyei tanács segítségét kérte. Simó Dezső Szabolcs jelenleg ideiglenes polgármesterként küszködik az eladósodott Szentábrahám község vezetésével, ahol az elmúlt két évben három polgármester váltotta egymást. A júniusi önkormányzati választáson RMDSZ-es színekben frissen megválasztott Szőcs Béla augusztus 8-án mondott le, miután szembesült a polgármesteri hivatalban eluralkodott káosszal, azóta tölti be a fiatal alpolgármester az ideiglenes polgármesteri tisztséget. Szőcs Béla az MPP-s Szász Józsefet váltotta, aki maga is alig tíz hónapig vezette a települést. Őt Barabás Zsigmond MPP-s polgármester előzte meg, aki agyvérzés miatt kellett megváljon tisztségétől.
– Anyagi problémáink vannak. Sok tartozás gyűlt fel az elmúlt években, nincs olyan cég vagy szervezet a községben, akinek ne tartoznánk. Sok tartozásról úgy értesülünk, hogy megkeres az illető fuvarozó, civil szervezet, vagy már érkezik a törvényszéki végzés, aminek a következő lépése a végrehajtó. A jelenlegi egyik legnagyobb problémánk az AVE hulladékelszállító céggel van, feléjük 350 000 lejre van felgyűlve tartozásunk. A cég menyerte a törvényszéki végzést, két héten belül végrehajtó kézre adnak. Ugyanígy nagy tartozások vannak a víz-, valamint a közvilágítás-szolgáltató cég felé, ez utóbbi felé most augusztusban fizettük ki a februári számlánkat – panaszolta Simó Dezső Szabolcs. – Amihez érünk hozzá, az dől össze. Olyan problémák között kell fontossági sorrendet felállítanunk, hogy villanyt, vizet fizetünk, vagy pedig kifizetjük a beteggondozónak a megérdemelt juttatását – sorolta a fiatal polgármester. Simó mindemellett optimista: – Van kiút, csak meg kellene értsék az emberek és a cégek, akik jönnek a tartozás behajtásával, hogy ha eddig türelmesek voltak, akkor még kicsit várjanak, mert amit elődeink elrontottak az évek folyamán, azt nem lehet két hét, vagy két hónap alatt rendbehozni. A megyei tanács segítséget ígért, már tettek lépéseket, nem kerülünk csődbe, de kell a segítség, mert egyedül, saját forrásokból nem tudjuk talpraállítani a községet.
Szintén a különfélékben Szőcs László beszámolt az általa vezetett, Hargita Megye Tanácsának alintézményeként működő székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont tevékenységéről. Az igazgató a bemutatójában kiemelte, az alintézmény költségvetésének legnagyobb részét kitevő, Hargita Megye Tanácsától származó forráson kívül saját bevételeik is vannak, amelyek elsősorban pályázati forrásokból és saját kiadványaik eladásából származnak.
Csíkszereda, 2012. szeptember 1.