Hargita Megye Tanácsának kitüntetései
hétfő, 2022. szeptember 26., 21:55:04
Mirk László

Laudáció:

Kitartás, következetesség. Ezekkel a szavakkal jellemezhető Mirk László tanár úr, aki – Dsida Tarka-barka strófák című versét parafrazálva – „abbahagyta régen” az újságírást, miként Kemény János a báróságot, s aki szívvel-lélekkel végzett tanári munkája mellett mindig keresett időt és alkalmat arra, hogy értelmiségiként tudásával, tapasztalatával a közösséget szolgálja.

Megjelentetett kiadványai is a közösséget szólítják meg: a gyerekeknek szerkesztett, szellemesen szórakoztató játékoktól kezdve a riportkötetekig vagy a Kriterion Könyvkiadó számára összeállított tematikus versantológiákig.

Mirk László az 1970-es évektől érdeklődik a hagyományos paraszti népélet jelenségei iránt, s ezekről számos cikke, tanulmánya jelent meg különböző erdélyi és magyarországi folyóiratokban, szaklapokban.

Az 1990-es évek elején bekapcsolódott a magyarországi önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomba, kezdetben saját pályamunkáival, majd később tanítványai dolgozataival. Számos diákja vett részt a Néprajzi Múzeum pályázatain, kitűnő eredménnyel, hiszen 1993 és 2001 között 38 diákja dolgozatát díjazták. Iskolájában 1996-ban néprajzi és névtani tanulókört alakított, amely később Domokos Pál Péter nevét vette fel, s valamennyi díjnyertes tanuló ennek a diákszakkörnek volt a tagja. Tanítványai számára beszerezte a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárának kérdőíveit, gyűjtési útmutatóit, s ezek segítségével készültek a páratlan témagazdagságú néprajzi gyűjtések, feldolgozások. 1997-től a gimnázium filológiai osztályaiban eredményesen tanított néprajzot és névtani ismereteket. Ily módon – egy vérbeli pedagógus számára a legtermészetesebb módon – már nem a saját neve alatt, „csupán” a pályázati eredményjegyzékeken feltüntetett vezetőtanárként, közvetve szerepelt a gyűjtőmozgalom élvonalában.

Bő másfél évtizeddel ezelőtt a tanár úr kis eligazító bevezetővel ellátott válogatást közölt a moldvai magyarokról szóló versekből a Hargita Kalendáriumban, mely később bővítve külön kötetként is megjelent. A 2001. évi évkönyvben közölt írás címe Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok versének zárósora: „S a csángó magyar is polgártársunk lenne!” A tanár úr szerint „e nemes szándéktól vezérelt óhaj semmit sem veszített időszerűségéből az eltelt két évszázad alatt”, s azt is megjegyezi írásában, hogy „lírikusaink közül talán ő írta le először ezt a szót – csángó”. „Már ő is hallott/tudott róluk, s nemkülönben az utána sorjázó költőnemzedékek nem egy jeles képviselője.” Az antológiában erdélyi és magyarországi költők versei mellett olyan moldvai csángó költők verseit is olvashatjuk, mint a szabófalvi Lakatos Demeter vagy a klézsei Duma-István András. Így ajánlja ezt a válogatást: „Szívből kívánom a kedves olvasónak, hogy ne csak öröme teljék e versekben, népdalokban, hanem általuk még közelebb kerüljenek szívben-lélekben a moldvai magyar testvéreinkhez, kapjanak kedvet arra, hogy kapcsolatot ápoljanak velük látogatásaikkal, és azok viszonzásával fűzzék minél szorosabbra a kölcsönös barátságot.”

November 18-án Csángó Napot ünnepelnek Csíkszeredában, nem véletlenül használtuk az ünneplés szót, mert az idei előadás címe Csángó menyekező. S nem véletlenül emlegettük Duma-István András nevét sem, aki a 2017-es Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett ünnepi előadáson, Halász Péterrel, Borbáth Erzsébettel, Nyisztor Tinkával és Ferencz Gabriellával együtt átvehette a Kájoni János-díjat.

Mirk tanár úr sokrétű tevékenységéért díjak, elismerések sorát kapta. A Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett rendezvénysorozaton Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal ismeri el kiemelkedő művelődésszervezői, újságírói, szerkesztői munkásságát, a romániai magyar nyelvű oktatás és nevelés szakterületén kifejtett életmű-tevékenységét, amellyel a közoktatás megmaradását, fejlesztését, az anyanyelvű kulturális örökség megtartását szolgálta.

 

Csíkszereda, 2018. november 16.

 

Oklevél:

 

 

Sajtóközlemény:

 

Letölthető dokumentumok: