(0 Szavazat)15 megjelenítés

A Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége létrehozásáról és a szakképzési cselekvési tervről szóló határozattervezetet is elfogadták Hargita Megye Tanácsa Zetelakán tartott soros ülésén, december 11-én, pénteken. Az ülés ünnepi pillanatokkal kezdődött: díjazták a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének Kiskertész programjában részt vevő iskolásokat, 25 diákot és három iskolát, majd Hargita Megye Tanácsa Bethlen Gábor-díjával tüntették ki az egyesület igazgatóját, Márton Istvánt.

Utolsó frissítés: szerda, 2015 december 16

A megyei tanács közigazgatási díja azoknak a személyeknek adományozható, akik közéleti tevékenységükkel, több évtizedes munkásságukkal jelentősen hozzájárultak Hargita megye fejlődéséhez, a megye értékeinek feltárásához és megismertetéséhez. A laudációt Egyed József, a Székely termék védjegyet odaítélő bírálóbizottság tagja olvasta fel. Mint elhangzott, Márton István a vidékfejlesztés szolgálatában állt és áll mindmáig, ezt bizonyította hosszas tevékenysége során, bármilyen tisztséget, hivatalt is töltött be. Ezt tette hajdanán polgármesterként, Hargita Megye Tanácsa Programok és vidékfejlesztési igazgatóságának egykori osztályvezetőjeként, a megyei agrárkamara vezetőjeként, és ezt teszi a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének jelenlegi igazgatójaként is. Az ő következetes munkája révén sikerült bejegyeztetni a Székely termék védjegyet, s az ezzel a védjeggyel ellátott termékek ma már a magyarországi hipermarketekben, a CBA üzletlánc boltjaiban is megvásárolhatók, emellett jelen vannak a különböző hazai és nemzetközi vásárokon, agrárrendezvényeken. Az ő nevéhez fűződik többek között a tejfeldolgozó szövetkezetek megalakulása, a kisvágóhidak létrehozásának támogatása, valamint az iskolásokat megszólító Kiskertész program népszerűsítése és lebonyolítása.

A kis kertészek közül térségenként 3-3-at díjaztak, további 3-3-at dicséretben részesítettek, emellett pedig három iskola kapott díjat. 2015-ben a Kiskertész program kiírására 498 diák, 21 osztály jelentkezett a megye 23 iskolájából, összesen 2595 vetőmagcsomagot osztottak ki, amelyekből salátát, sárgarépát, retket, cukkinit, borsót termeszthettek kertjükben a gyerekek. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke különleges alkalomnak nevezte a kihelyezett ülést, ugyanis a gyermekek díjazása az általa vezetett intézmény törekvéseinek eredményét mutatja, hiszen saját kezűleg termesztették a növényeket, és megtapasztalhatták – Márton István szavaival élve –, mi a különbség étel és táplálék között. A megyeelnök köszönetet mondott a tanároknak és a szülőknek, hogy támogatták a gyermekeket a kertészkedésben.

Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége létrehozásának szükségességéről Barabás Csaba, a megyei tanács beruházásvonzási irodájának vezetője beszélt vetített képes előadásában. Vázolta a problémákat: Romániában hiányoznak a fiatalok itthon tartását szolgáló konkrét intézkedések, kedvezőtlen az aktív és inaktív lakosság aránya, a megyében nagyon nehéz szakképzett munkaerőt találni, felmérés szerint 2300 vállalkozás keres hiába, az álláskeresők közel 60 százaléka szakképzetlen. Az irodavezető ismertette magyarországi testvérmegyék és Temesvár jó gyakorlatát a gazdaságfejlesztés terén. A tapasztalatok szerint a gazdaságfejlesztés három legfontosabb feltétele az infrastruktúra (autópálya), a szakképzett munkaerő (duális képzés) és a helyi befektetésösztönző csomag (helyi adókedvezmények, egyablakos rendszer, személyes felelős, rendszeres összejövetelek politikusok, intézményvezetők és vállalkozók között) megléte. A szakképzés fejlesztésére, a befektetési lehetőségek megteremtésére, továbbképzésekre, vállalkozóbarát intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt, összegzett Barabás Csaba.

Egyhangúlag elfogadták a megyei szakképzési cselekvési tervet, amellyel a szakoktatást szeretnék erősíteni. Ferencz-Salamon Alpár, az oktatási-kulturális szakbizottság elnöke elmondta, hogy Hargita Megye Tanácsának úgymond vállalt hatásköre a szakoktatás terén való cselekvés, és „meri vállalni” annak fejlesztését, mivel az hatással van a helyi gazdaság előremozdításában. A cselekvési terv arról szól, hogy miként és milyen eszközökkel tudják fellendíteni a szakoktatást s ezáltal a helyi gazdaságot is. A jövő évi költségvetésbe bele kell foglalni a cselekvési tervre szánt összeget, hangsúlyozta a tanácsos. Emlékeztetett arra, hogy Hargita Megye Tanácsa évente jelentős összeget fordít a megyei tantárgyversenyek szervezésére, illetve díjazására, és bejelentette, terveik szerint ebből az összegből jövőre körzeti és megyei szakmai versenyeket is finanszíroznának.

A tanácsülésen szó esett a környéken károkat okozó medvékről is. A helyi vadásztársaság részéről felszólaló lakos elpanaszolta, hogy nincs eszközük a medvékkel szemben, a törvény megköti a kezüket, de az emberek ezt nem értik meg, éles viták vannak a gazdák és vadászok között egy-egy közbirtokossági gyűlésen. A hozzászóló kérte, hogy a megyei tanács továbbra is tartsa napirenden az ügyet. Borboly Csaba megyeelnök válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy minden egyes vadkárt be kell jelenteni, mert az illetékes minisztériumban számok alapján hoznak döntést a probléma megoldására. Mint mondta, tudatában van annak, hogy a gazdák már belefáradtak a vadkárrendezés körüli hercehurcába, de minden egyes apró kárt is jelenteni kell, mert ennek híján súlyosbodhat a helyzet.

Az ülésen részt vett Verestóy Attila szenátor is, aki felszólalásában ünnepnek nevezett minden olyan találkozót, amelyre választottak döntéshozás céljával gyűlnek össze.

– ’89 előtt erről álmodtunk, roppant fontosak a közösségek életében az ilyen alkalmak – mondta a szenátor.

Csíkszereda, 2015. december 11.